Agrárminisztérium: dinamikusan fejlődik a magyar élelmiszeripar

2019. december 06. 08:16
Az erősödő magyar gazdaság és az emberek növekvő reáljövedelme a hazai élelmiszeripar lehetőségeit is bővítik, ugyanis idén csak az első félévben több, mint 5 százalékkal nőtt az értékesítésük. A mezőgazdasági termelők számára ez rendkívül nagy jelentőséggel bír, mivel az erős élelmiszeripar stabil és kiszámítható piacot jelent számukra is – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Magyar Édességgyártók Szövetsége rendezvényén.

Az Innováció, jövőkép és fenntarthatóság az édességgyártásban című konferencián az államtitkár ismertette a magyar kormány 2015 óta stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszeripart, és ennek megfelelő fejlesztéspolitikát valósít meg az agrárium egészében.

A magyar gazdaság és az élelmiszeripar olyan korszakban van amelyben egyre több vállalkozó elhiszi, hogy elérhet magasabb termékminőséget, piacra vezethet új terméket, automatizálhat egyes folyamatokat, növelheti az élelmiszerbiztonságot, megcélozhat új piacokat.

Szólt arról is, hogy

a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének több, mint a felét az agrárium adta,

ami jól jelzi a helyünket a gazdaságban. 2010 óta az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen növekedett. Az elmúlt 9 évben az ágazat teljes árbevétele 2 800 milliárd forintról közel 4 ezer milliárd forintra mintegy 50 százalékkal nőtt. A hazai vállalkozások fejlesztéseinek és a kormány következetes stratégiájának köszönhetően a magyar élelmiszeriparban évről-évre növekszik a feldolgozottság mértéke is.

MTI Fotó: Marjai János

Az élelmiszeripar tekintetében a 2021-2027 ciklusban az eddigi tapasztalatokra építve, az ágazat szereplőivel és érdekképviseleteivel konzultálva a kormány támogatja többek között az innovatív élelmiszeripari fejlesztéseket, emellett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását is fontosnak tartja a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával.

Továbbá

kiemelt szerepet kap a fogyasztói tudatosság fokozása, a szemléletformálás, mely többek között az élelmiszerpazarlás csökkentését, az egészséges életmód népszerűsítését, a minőségi és tudatos élelmiszerfogyasztást kívánja segíteni.

Szeretnénk minden méretű vállalatot támogatni, az előállított termék jellegétől függetlenül, és szeretnénk minden kapcsolódó lehetőséget az élelmiszeriparra kiíratni, akár hazai, akár EU-s forrásról legyen is szó – tette hozzá.

Az agrártárca államtitkára elmondta, hogy a hazai édességgyártás eredményessége az elmúlt időszakban látványos növekedést mutatott.

Több, mint 200 vállalatot tartanak ezen a területen nyilván, közel 5 ezer foglalkoztatottal, ágazat árbevétele pedig 2018-ban meghaladta a 211 milliárd forintot, nyeresége a 9 milliárd forintot.

A 2021-2027-re tervezett beavatkozások közül az „Innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása” és a „Szemléletformálás” előirányzatok meghatározóak lehetnek az ágazat számára, mert mind a termékeket, mind a csomagolást érintő innovációban eddig is komoly eredmények születtek. Minden esély megvan tehát arra, hogy újabb beruházásokkal, megfelelő piaci stratégiával a térség hazai és külföldi tulajdonú vállalatai is tartós növekedési pályán maradjanak.

 

vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Elképesztő az élelmiszerpazarlás Magyarországon: rengeteg zöldség és gyümölcs végzi a kukában

2019. július 04. 07:49
Évente mintegy 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki a magyarok fejenként, és sokszor csupán esztétikai okokból. Ezen a felesleges pazarláson szeretne csökkenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) napokban indult új, szemléletformáló kampánya, a „Vegyél számba!”.

Megjött végre a feldolgozóipar esze: új ötletekkel szabnak gátat az ételpazarlásnak

2019. szeptember 26. 15:02
Egyre nagyobb méreteket ölt az élelmiszerpazarlás a világon, amelyből Magyarország is jócskán kiveszi a részét. Egy 2006-os felmérés szerint hazánk élelmiszer előállító és feldolgozó ipara évente 1,2 millió tonna élelmiszert dob a kukába. Számtalan kezdeményezés született már arra, hogy a kidobásra szánt élelmiszereket hogyan lehet felhasználni úgy, hogy később hasznos termékként érvényesülhessen. Ilyen akár a csúnya, vagy túlérett zöldségek és gyümölcsök szárított porrá alakítása, vagy a pisztácia héjának megőrlése, amelyet így mulcsként felhasználhatunk.