Akár négyszer olyan drága Magyarországon ugyanaz a tészta, mint nyugaton

2023. augusztus 01. 14:39
Miért kerül a sokszorosába ugyanaz az élelmiszertermék Magyarországon, mint bizonyos nyugat-európai országokban? A magas infláció miatt még árérzékenyebbé vált hazai vásárlók jogosan tehetik fel ezt a kérdést.
 
Pár évvel ezelőtt azért kezdett kemény harcba a magyar agrárkormányzat az – elsősorban nyugati – élelmiszergyártókkal, mivel azok a meglátása szerint eltérő minőségű termékeket szállítottak a mi piacunkra, mint az otthoniakra.
Akár négyszer olyan drága Magyarországon ugyanaz a tészta, mint nyugaton
Ez a vita a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2021 júliusában közzétett jelentésével lényegében lezárult. 2018 és 2021 között több mint 300 termék vizsgálatával 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezték el, arra a megállapításra jutva, hogy a minőségbeli eltérés ténye a vizsgált termékek több mint negyedénél igazolódott, ugyanakkor a kutatás azt is megerősítette, hogy a jelenségnek több – adott esetben akár objektív – oka is lehet.
 
A kutatás során három ország – Ausztria, Magyarország és Németország – üzleteiben beszerzett élelmiszertermékek kerültek terítékre. Az eltérések pedig az eltérő nemzeti szabályozásból, a helyi alapanyagok felhasználásából, az eltérő gyártási körülményekből adódtak, különösen a sajátmárkás termékeknél, amelyek az adott ország igényeinek megfelelően készülnek.
 
Most valami hasonló vita kezd ismét kibontakozni, amelynek a Pénzcentrum.hu oldal úgy foglalta össze a lényegét, hogy Magyarországon „tovább dagad a tészta-pánik”. Korábban is felfigyelhettünk arra a jelenségre, hogy bizonyos termékek olcsóbban vásárolhatók meg Nyugat-Európában, mint a kisebb vásárlóerővel rendelkező Magyarországon, és ez legutóbb az olasz Barilla tészták kapcsán vált feltűnővé.
 
A Pénzcentrum.hu egyik újságírója szerint az egyik olaszországi üzletben a négy csomag félkilós Barilla tészta darabonként mindössze 0,79 euróba kerül, vagyis – 380 forintos árfolyammal számolva – egy kinti vásárlónak csupán 300 forintot kell kiadnia egy félkilós Barilláért.
 
Ezzel szemben a legismertebb magyarországi üzletláncok jelenleg ennél sokkal drágábban kínálják ugyanezt. A legolcsóbbnak számító Tescóban 480 forintba kerül fél kiló, a Kifli.hu webáruházban és a Sparban 1100-ba, az Auchanban pedig 650 forintba. Az Aldi 555 forintot kér 500 grammért, a Lidl pedig (egy akció keretében) 500-at.
 
„Magyarországon a legmagasabb ár négyszer, de még a legalacsonyabb is másfélszer akkora, mint a kollégánk által tapasztalt olaszországi. Persze mondhatjuk, hogy ez az alacsony, 300 forintos ár csak akkor érvényes, ha egyszerre négy csomagot vásárolunk, ám a fényképen az is látható, hogy az eredeti, egy csomagra érvényes ár is csupán 1,19 euró, azaz 452 forint” – emelte ki a Pénzcentrum.hu, amely már idén januárban arról számolt be, hogy a Spar sajátmárkás termékei 82 százalékkal kerültek többe nálunk, mint Ausztriában. A Barilla termékeinél talán az okozza az eltérést, hogy Magyarországon a prémium kategóriába igyekeznek ezt besorolni, míg a nyugat-európai országokban inkább belépőáras terméknek számít.
 
forrás: agroforum.hu

Kapcsolódó cikkek

A SITEVI borászati és szőlészeti nemzetközi szakkiállítás idén is várja a magyar látogatókat!

2023. szeptember 15. 13:12
A SITEVI a szőlő-, bor-, gyümölcs- és olajbogyó-termesztési ágazat vezető nemzetközi szakkiállítása 2023. november 28-30., nyitja meg kapuit a Montpellier-i kiállítási központban, Franciaországban. Kétségkívül a világ vezető találkozási pontja lesz idén ez az esemény az ágazatban dolgozó szakemberek számára.

Kényszervágóhídból húsexportőr

2023. április 03. 12:31
A Hajdúhús 2000 Kft.-t 1998. március 23-án alapították. Az idén éppen negyed százados cég alapító tulajdonosa, Papp István 68 éves, és sok szépségről és a velük együtt járó nehézségekről is tud rövid előadást tartani.
Az elmúlt 25 év elsősorban reményt adott neki a következő 25 esztendőhöz, amit már két gyereke, Zsuzsa és István visznek tovább. Az alapító kereskedelmi szakközépiskolát végzett. Amikor 1968-ban végzett, húseladóként kezdte a pályát. Ma is fejből sorolja azokat a debreceni utcákat, amikben megfordult. Kiemelkedik közülük a Kossuth utcai, ahol 13 évig tevékenykedett.