„Van civil foglalkozásunk is, amiből támogatjuk azt, hogy a családi pincészet, borászat egyáltalán működjön, mert szerintünk borászkodásból a mai világban nem lehet megélni. Számunkra ez nagy szerelem. Már 11 éve lakunk Nadapon, és mindig egy szőlőterületet látunk, amikor az ablakunkból kinézünk”- kezdte beszélgetésünket Bakos-Szabó Marianna, aki férjével vágott bele a nagy kalandba. Pestről érkeztek, a férj székesfehérvári kötődésű, a feleség pedig békéscsabai. Ahogyan meséli, mindenképpen ki akartak szakadni a fővárosból, mert egyiküknek sem az volt a lételeme, nyugodt környezetbe, szép helyre szerettek volna költözni. Így találták meg Nadapot.

A házukat is direkt úgy építették, hogy a szőlőre legyen rálátásuk, s ez mindent eldöntött. „Férjem harmadik diplomaként elvégezte a szőlész-borász képzést, megtanulta a Simonit & Sirch szőlőmetszési módszert. Szőlőültetvényünk 40 éves, egy hektáros Rajnai rizling területünkön visszatértünk a hagyományos metszésmódokra, egy szál vesszőt hagyunk a következő évre”- mesélte a szakember, hozamkorlátoznak, amit a címkéiken is megjelenítenek. Maximum 0,80 - 1 kilós tőketerheléssel dolgoznak, szinte együtt élnek a szőlővel.

„Először magunknak akartunk készíteni egy iható bort, olyat, amit a pázmándi és a környékbeli borászok pohárba töltenek. Így jöttünk ki 2020-ban az első szüretünk után a Rajnaival, ami elnyerte a tó körüli legjobb fehérbor címet. Ezzel elindult a lavina. Azt még nem vittük piacra, az volt a célunk, hogy hozzásegítsük a szőlőt a bor születéséhez, ami azt gondolom, jól sikerült. A 2021-es rozénk a Fejér vármegyei borversenyen aranyérmet szerzett, akárcsak a Vinagorán”- jelezte, hogy szükség van a pozitív visszajelzésekre.

Véleményük szerint nagy hiba, hogy a fogyasztók csak kóstolgatnak, elkezdtek érteni a borhoz, és nem isznak. Jó, ha elfogyasztanak egy decit, és ennyi elég is. Szeretnék elérni, ha már kinyitják azt a palack bort, akkor fogyjon el x időn belül.

„Próbálunk arra törekedni, hogy minél kevesebbet maceráljuk a szőlőt, amikor bekerül a hordóba, vagy a tartályba. Két irányba megyünk, vagy a spontán, vagy az irányított erjesztés felé”

- magyarázta, a hegybírótól kékszőlőt vásárolnak, hogy rozét tudjanak készíteni. Kékfrankosból és Cabernetből született meg 22-ben, életük első rozéja.

 

„Legjobb a helyben, vagy a környéken eladott bor, nem szeretnénk nagyáruházak polcaira bekerülni. Azt gondolom, hogy nem is azt a minőséget képviseljük. Nálunk nem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség, és annak a legmagasabb szintjét próbáljuk megcélozni. Egyetlen boltban vagyunk jelen, mert azt egy barátunk csinálja. Előre egyeztetett időpontban fogadunk vendégeket, boraink mellé hidegtálakat, sajtokat tudunk kínálni.”

 

Az ültetvénybővítés is terveik között szerepel, hiszen van egy 35 hektáros saját tulajdonú területük, a Csúcsos hegy és a Meleg-hegy közti részen, gyönyörű fekvésben. A terepmunkákat már most elkezdték, tavasszal eltelepítenek négy, majd pedig két hektárnyi területet, ahová régi magyar fajtákat terveznek. Tervük, hogy belátható időn belül 7 hektáros birtokká növik ki magukat, és a borászatot szeretnék már oda építeni.

 

„Legfontosabb, hogy továbbadjuk a következő generációnak a szőlő- és borkultúrát. Illetve szeretnénk a Pázmánd és Nadap területén értéket teremteni.

Szükség van a közösségi összefogásra, ahogy a pázmándiak csinálják, azt Nadapon is meg kellene valósítani. Egymás borait bevinni borkóstolókra, amire lehetőség lesz akár az épülő pincészetünkben is.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu