Akkora volt a baj az autóipari cégnél, hogy a sztrájkot a szakszervezet akadályozta meg
Felfokozott légkörben indult el a bérvita a Denso Gyártó Magyarország Kft., mintegy 5 ezer főt foglalkoztató üzemében, ahol LIGA - Ifjúsági Munkás Érdekvédelmi Szervezetének (LIMÉSZ) helyi csoportja tavaly július 2-án alakult meg. Idén január elsején az érdekképviselet már 613 főnyi munkaviszonnyal rendelkező tagot tudott igazolni a munkáltatónál, ezzel meghaladta a 10 százalékos limitet, ami jogosulttá tette kollektív szerződés megkötésére. Év eleje óta a létszám tovább bővült: januárban a dolgozók hetente ötvenesével léptek be, mostanra a szervezetnek közel 1100 tagja van - részletezte a Napi.hu-nak Bognár Ferenc elnök.
Szerinte a "szédületes növekedés" oka, hogy a 2008-ban kitört válság elhúzódása miatt a gyárban évek óta elmaradtak az érdemi bérfejlesztések, a január végi Audi-sztrájk pedig felbátorította az embereket.
Az ősszel kezdődő bértárgyalás során többször egyeztettünk a munkáltatóval, a LIMÉSZ átlagosan 20,2 százalékos bérfejlesztési javaslatot tett le az asztalra. Az üzemben nagy számban vannak még régi - jellemzően 5-20 éve ott dolgozó kollégák - akiknek a bére nagyon komolyan mértékben összetorlódott. Kezdetben nyitottságot, majd bezárkózást tapasztaltunk - magyarázta Bognár. A munkaadó végül novemberben egyoldalúan, "tűzoltás jelleggel" átlagosan 5,5 százaléknak megfelelő bérkorrekciót rendelt el január 1-től, ami azt jelentette, hogy a bruttó 300 ezer forint alatt kereső dolgozók (mintegy 4 ezer ember) alapfizetése körülbelül 20 ezer forinttal növekedett.
Csak egy szikra kellett volna, hogy sztrájk legyen
Az emelés korántsem hozott elégedettséget. A szakszervezet ezután többször próbálta elérni a tárgyalások megkezdését, amitől a vállalat elzárkózott. Az álláspontok megmerevedtek: a munkáltató kezdetben igyekezett visszaszorítani a szervezkedést, ezzel viszont még jobban felpaprikázták az üzem dolgozóit. Egyre többször hangzott el a bosszús emberek szájából, hogy "ha más nem lesz, akkor sztrájkolnunk kell!". Erre az Audi-sztrájk példája még rátett egy hatalmas nagy lapáttal - fogalmazott az érdekképviseleti elnök.
A Denso végül engedett, így elindulhatott a 2019-es bértárgyalás. A munkáltató javaslatára a szakszervezet elfogadta, hogy a bérmegállapodások tekintetében is térjenek át a Nyugat-Európában alkalmazott üzleti évre, ahol az évforduló áprilisban van. Ezután hosszú egyeztetések során a két fél számai közeledni kezdtek egymáshoz. Bognár szerint a tárgyalási korrektség mellett a munkáltató részéről kiszivárogtak a részeredmények, amelyet az emberek jelentős része még mindig nem akart elhinni: azt gondolták, hogy emögött valami "tárgyalástechnikai trükk" lehet, ezért sokan azonnal a sztrájk eszközéhez kívántak nyúlni. Itt volt az a pont, amikor a szakszervezet "felelősségérzete" megnyilvánult az ügy iránt és,
továbbá higgyék el, hogy mindenki számára vállalható megállapodás kapujában vagyunk - magyarázta Bognár.
A gyár japán menedzsmentje végül felismerte, hogy mindenképp el kell kerülnie a munkabeszüntetést és lépnie kell a befektetői bizalom megőrzéséhez, hiszen a társaságot a tokiói tőzsdén jegyzik. Szerdán végül aláírták a megállapodást, amely a munkáltatói adat szerint átlagosan 14,7 százalékos bérfejlesztést tartalmaz - ezzel árnyalatnyira felülmúlták a nagy rivális, az ugyancsak sztrájkközeli helyzetbe sodródott hatvani Bosch Elektronika Kft. idei, körülbelül 14,5 százalékos bérfejlesztését. Bognár Ferenc úgy értékel, hogy ez egy példaértékű ajánlat volt a Denso részéről.
A munkáltató szerint az indulatok nem harapództak el
Vállalatunk igyekszik harmóniában élni a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel. Amikor megkezdődtek a tárgyalásokat, figyelembe vettük az igényeket, az elejétől fogva megpróbáltunk konstruktívak maradni és a másik fél véleményét tiszteletben tartani - magyarázta lapunknak Szincsák Attila, a Denso Kft. gazdasági és kereskedelmi igazgatója.
Szavai szerint a tárgyalások hosszúra nyúltak, de a hatékony kommunikáció eredményeképpen nem volt sztrájkfenyegetettség és semmiféle erőfitogtatásra nem volt szükség. Hittünk abban, hogy elég erős a demokrácia az üzemben. Az országban kialakult helyzet tükrében a bérfejlesztés igénye nem érte a menedzsmentet váratlanul, de a munkavállalók kezdeti követelésének mértékével szemben voltak aggályai. A termelékenység-, és hatékonyságnövekedés tükrében ezt nem tartottuk megalapozottnak. Ám végül a szakszervezet "állhatatos" tevékenységének is köszönhetően sikerült egy kölcsönösen kedvező bérmegállapodást kötni - értékelte a helyzetet Szincsák. Szerinte ugyanakkor nem a Bosch-megállapodás lebegett a szemük előtt, csak véletlen egybeesés, hogy pár tized százalékkal a német konszern fölé lőttek.
Bognár Ferenc szerint az Audi -sztrájk ugyancsak visszahatott a gyártóra: a tárgyalások során többször is felmerült hivatkozásként, hogy a jelentős béremelés túlzottan nagy terhet róna a cégre, annak tükrében, hogy a győri üzem leállása várhatóan költségnövekedést okoz. Ennek oka az a feltételezés volt, hogy az Audi a veszteség egy részét lefelé, a beszállítók irányába akarja majd szétteríteni. A végeredmény azonban azt igazolja, hogy
Fehérvár csendes óriása
A japán gyökerű Denso, a világ második legnagyobb autóipari beszállítója, globálisan több mint 150 ezer embert foglalkoztat. Világszerte partnere az összes jelentős autógyártó vállalatnak, vezető szállítója a gépjármű technológiáknak és autóalkatrészeknek - sokak között a klímaszabályozó berendezések, a motorvezérlés, a vezetési és biztonsági ellenőrző berendezések és a gépjármű-információs eszközök területén.
Szincsák Attila elmondta, hogy a székesfehérvári üzem a Denso-csoport egyik legnagyobb termelőbázisa Japánon kívül. Szinte az összes ismert autómárkát - összesen 75-öt - kiszolgálják Fehérvárról és nemcsak Európába, hanem Ázsiába és Amerikába is exportálnak. Nemcsak autóipari partnereik vannak, hanem dízelmotoros mezőgazdasági és egyéb erőgépek gyártóihoz is szállítanak (ezen a piacon nem volt olyan visszaesés, mint a dízelautóknál). A legnagyobb ügyfeleik közé tartozik a General Motors, a Volkswagen-csoport - benne az Audival - továbbá a John Deere és a Volvo. A magyar üzem profiljába tartozik a dízel-befecskendező egységek gyártása (közel 60 százalékos részesedés), különféle benzinmotor-vezérlő egységek (30 százalék) és motortérben lévő hőmérséklet-szenzorok (10 százalék) gyártása.
A cég a város legnagyobb munkaadója, adófizetője, az idei betervezett árbevétele 240 milliárd forint - magyarázta az igazgató. Óriási jelentőségéhez képest azonban a társaság nagyon ritkán kommunikál.
Miért csak az autógyárakról beszélnek?
A tier1-es autóipari beszállítók és az autógyárak között nagyon erős a függőségi viszony - előbbiek legalább annyira fontosak (ha nem fontosabbak) az iparágban, ám a közbeszédben mégisalulreprezentáltak. Az autómárkák reputációja, megítélése, marketingje jóval befogadhatóbb a hétköznapi ember számára.
A beszállítók végterméke nem az autó, hanem csak a kocsin belül elhelyezkedő eszközök. Ennek megfelelően nem is igényelnek marketing-szolgáltatást, hiszen őket nem a piacról vásárolják, hanem az autógyártók zárt ajtók mögött döntenek felőlük, mint beszerzési forrásokról - összegezte.
Óriási dominóhatással járt volna a leállás?
A Világgazdaság cikkében merült fel, hogy beláthatatlan - az Audi-sztrájkénál komolyabb - következményei lettek volna az autóiparban a Bosch hatvani üzemének esetleges leállása. Bognár Ferenc szerint a Denso esetében a jelentős mértékű termeléskiesés megrendíthette volna a beszállítói bizalmat és hasonló iparági hatást váltott volna ki, mint a Bosch esetében, Szerinte a munkáltató ehhez a hatáshoz mérten alakította ki bérfejlesztési csomagját is.
Szincsák Attila ebben a kérdésben ismét hangsúlyozta, hogy az autógyártók és a beszállítók kölcsönös függőségben állnak, hasonlóképpen, mint a vállalat és a szakszervezet. Ám a sztrájk okozta drasztikus iparági fennakadás esélyét túlzónak minősítette - ez a feltételezés a szakszervezeteknek szolgál önigazolásként.