A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII.tv. (Infotv.). A kormány több kormányrendeletben eltéréseket vezet be a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatosan. A kormányrendeletek szabályait az Alkotmánybíróság előtt is támadták, mely beadványt az Alkotmánybíróság (AB) az alábbi indokokkal elutasította.2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat a 2016/679.számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII.tv. (Infotv.). A kormány több kormányrendeletben eltéréseket vezet be a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatosan. A kormányrendeletek szabályait az Alkotmánybíróság előtt is támadták, mely beadványt az Alkotmánybíróság (AB) az alábbi indokokkal elutasította.

A közérdekű adatokat 15 + 15 nap helyett jelenleg is 45 + 45 napos határidővel lehet kiadni

Ahogyan azt már több alkalommal is bemutattuk, a személyes adatok bizalmasságával szemben fő szabályként a nyilvánosság elve érvényesül a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában. Mindkét kategória nyilvánosságának az oka végsősoron az állam részvétele.

Az Infotv.3.§-a alapján közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Az Infotv.3., illetve 26.§-a alapján közérdekből nyilvános adatnak minősül a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.  

Alapvető szabály, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (tehát nem csupán az államnak és az önkormányzatoknak, hanem mindenkinek, aki ilyen adatot birtokol) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján – a törvényben megállapított kivételekkel - bárki megismerhesse. Ilyen igény esetén fő szabály szerint 15 napon belül kell az érintett adatokat rendelkezésre bocsátani, mely határidő indokolt esetben további 15 nappal meghosszabbítható. 2021. február 22. napjától kezdődően azonban a 15 napos határidő ismételten 45 napra módosul, melyet további 45 nappal meg lehet hosszabbítani, ha valószínűsíthető, hogy az adat kiadása a járványügyi helyzettel kapcsolatosan a közfeladat ellátását veszélyezteti.

AB: Szükséges és arányos alapjogi korlátozás történt

Az AB rámutatott arra, hogy az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy „[m]indenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”. A 21/2013. (VII. 19.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) pedig megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát, mely szerint „lényeges szerepe van az információszabadságnak a véleménynyilvánításhoz való jog biztosítását, valamint azon keresztül az állam demokratikus működésének kialakítását illetően. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog végső soron az állam átlátható működését hivatott biztosítani.

A kormányrendelet tehát alapjog érvényesülését érinti. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése ezzel összefüggésben azt a követelményt fogalmazza meg, hogy az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az AB véleménye szerint ugyanakkor az eljárási határidő nem alkotmányos szabály. A határidő meghosszabbítása pedig egyrészt nem szűkítette le a megismerhető adatok körét, illetve nem akadályozta meg a közérdekű adatok megismerését. A kormányrendelet ráadásul nem minden esetben alkalmazható csupán akkor, ha az adatigénylés a járványveszély leküzdését akadályozza. Ez tehát nem jelent aránytalan alapjogkorlátozást.

Végezetül rögzítette, hogy az adatkezelő kötelezettsége azon körülmények rögzítése, melyek valószínűsítik, hogy a kérelem határidőben történő teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladat ellátását veszélyeztetné.

dr. Kéri Ádám

ügyvéd