Az Alkotmánybíróság ma meghozott és nyilvánosan kihirdetett határozatában döntött arról a bírói kezdeményezésről, amely a földforgalmi törvénnyel összefüggő törvénynek azt a rendelkezését kifogásolta, amelyek meghatározza, hogy az önkormányzati képviselőtestület földforgalmi tárgyú döntését kivel közölni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az értesítendők körét szűkítő törvényi rendelkezés sérti a jogorvoslathoz való jogot, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság elrendelte továbbá, hogy a megsemmisített rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben nem lehet alkalmazni.

Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.

Az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek az ún. kettős juttatás tilalmát: az állam alkotmányosan függesztette fel 2013-ban az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan állami szolgálatban álló személyek (bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak) nyugdíjának folyósítását.

Alkotmányossági aggályok miatt az Alkotmánybírósághoz fordult Székely László ombudsman, mert álláspontja szerint az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat – tájékoztatott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

Ez az első körös döntés, az AB itt az elfogadás körülményeit vizsgálta. Az a testület szerint jogszerű volt, így alapból nem érvénytelen a túlóratörvény. Cserébe kioktatták az ellenzéket.

2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat a 2016/679.számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. 

Többek között a LIGA kötelékébe tartozó szakszervezetek külön projektet indítottak és fontos eredményt értek el az Alkotmánybíróságon. Fontos azonban megérteni, hogy ezt az eredményt csak úgy érhették el, hogy néhány tagtárs arcát és nevét adta egy-egy ügyhöz, felvállalta a jogi konfliktust mindannyiunk érdekében!