Alternatív lisztből alternatív kenyér

2018. július 04. 07:32
A történelem során számtalan gabonaféle lisztjéből sütöttek kenyeret. Idővel az egyik legfőbb kenyérgabona a búza lett, amely az egyik legnagyobb területen előforduló gabonaféle, hiszen a sivatagok és a sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik. A népélelmezésben elfoglalt szerepével kiemelkedik a többiek közül.

A tudatos és egészséges táplálkozás hívei viszont kezdenek visszatérni a mára feledésbe merült gabonafélékhez – már, ami a kenyérkészítést illeti. Ennek oka az egyre több allergiás problémával küzdő ember, valamint az egészségmegőrzés, a fenntarthatóság és az ökoszemlélet terjedése.

Ha az ember jobban beleássa magát a kenyérkészítés rejtelmeibe, kiderül, hogy kenyeret szinte mindenféle lisztből elő lehet állítani, hiszen az alaprecept összetevője nem más, mint liszt, víz, só,  élesztő. Lisztet nem csak gabonából, hanem különféle magvakból is lehet őrölni például mandula, tökmag, lenmag, mogyoró, dió és napraforgómag. Valamint egyéb termésekből, mint a gesztenye, csicseriborsó vagy kókusz, esetleg cirok, lenmag. Ezek mind-mind felhasználhatók a kenyérsütésnél is.

Ha a gabonát vesszük alapul, akkor készülhet kenyér – a búzaliszten kívül – zab, köles, hajdina, teff, rizs, kukorica, árpa őrleményéből, és mindezek teljes kiőrlésű változataiból.

 

 
 

 

Bevett gyakorlat, hogy a lisztek különböző arányú keveréséből készítenek kenyeret, mert a gabonafélék más-más kedvező élettani hatásokkal rendelkeznek.
A nem gabonafélékből készített alternatív lisztek viszont nem tartalmazzák, egyes gabonákban pedig csak csekély mértékben fordul elő a sikérképző fehérje, a  glutént, ami bizonyos diétákban kifejezetten előnyös, viszont ennek hiányában a kenyér sütésekor nem kapunk szép, levegős kerek cipókat.  

 

 
 

 

A fehérje vízzel érintkezve sikért alkot, mely vízben nem oldódik, de azt megköti, ezért lesz a tészta rugalmas és nyújtható, és ellenáll a benne keletkező gázoknak, így lesz sütés után lyukacsos, szivacsos állagú. Mivel a sikér a lisztből készített tészta rugalmasságáért felel, tehát ha alacsony sikértartalmú lisztből, például zab, rozs, köles készítünk kenyeret, nem lesz olyan az állaga, mintha búzafinomlisztet vagy búzakenyérlisztet használtunk volna, hiszen arányaiban nem tartalmaz annyi koncentrált sikért. Ha levegősebb kenyértésztát szeretnénk az alternatív lisztek használatakor is, akkor adjunk hozzá egy evőkanálnyi sikért, és hasonló állagot kapunk, mint a hagyományos tésztáknál.

Az alternatív lisztekből - és főleg annak teljes kiőrlésű változataiból – készített kenyér tésztája kissé sűrűbb, tömörebb, rusztikusabb és kevésbé légies, viszont egy szelet kenyér jóval laktatóbb, így kevesebb is elég belőle egy étkezésre.

Ezek a lisztek lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaznak, ezért diétázók is bátran fogyaszthatják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

Magyar élelmiszercirkusz: itt az újabb meglepetés!

2017. február 21. 08:09
Több mint két éve, 2014 végén készült az a botrányt kavaró felmérés, amely 24 különböző termék osztrák és magyar piacon kapható változatát hasonlította össze egymással. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elrendelte a hazai és külföldi kiskereskedelemben kapható azonos termékek újabb átfogó vizsgálatát.

Csányi Sándor: az agrárium kulcsterület az OTP tevékenységében

2016. október 26. 07:45
A magyar agrárium az OTP Bank egyik kulcsterülete, ezért is törekszik e területen piaci részesedésének növelésére - mondta az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kedden Budapesten.