Ezért hasznos tudni, hogy a vagyonunk mely része a bűncselekményeknek legkitettebb, mi az, amit tőlünk a legkisebb büntetőjogi kockázattal, a legnagyobb haszonnal ellophatnak.

 

 

Ha valaki elvesz egy idegen káposztaföldről egy fej káposztát, az is lopásnak minősül, a lopásnak nincs alsó értékhatára

– ahogy persze felső sincs –, de egy ilyen lopás csak szabálysértésnek minősül, ami – az értéket figyelembe véve – legfeljebb egy nem túl nagy összegű pénzbírsággal szankcionálandó.

De ha valaki minden áldott nap ellop egy-egy fej káposztát ugyanarról a káposztaföldről, az már többféle módon is súlyosabban minősülhet. Minősülhet egyrészt folytatólagosan elkövetettnek, másrészről üzletszerűen elkövetettnek. Folytatólagos elkövetésről akkor beszélünk, ha az elkövető azonos elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként követi el a bűncselekményt. Üzletszerűen az követi el a bűncselekményt, aki annak révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

a káposztát saját részre lopta, és minden alkalommal maga fogyasztotta el, de a folytatólagosságot már nem igazán. Így viszont a cselekménye már nem szabálysértésnek, hanem vétségnek minősül, ami a büntetőeljárás lefolytatását vonja maga után, és adott esetben – az eset összes körülményének figyelembe vétele után – az elkövetővel szemben a bíróság büntetést szab ki, ami bekerül a bűnügyi nyilvántartásba, azaz az elkövetőnek – hétköznapi nyelven szólva – „priusza” lesz, még akkor is, ha a vele szemben kiszabott büntetés nem feltétlenül jelenti a büntetett előéletet.

 

 

Azaz, ne legyintsünk egyet, ha azt tapasztaljuk, hogy káposztaföldünket valaki rendszeresen dézsmálja, mondván, hogy úgy is kicsi a kárérték, kár vele foglalkozni,

mert éppen az ilyen mentalitás erősíti a hasonló jellegű cselekmények elkövetését. Az elkövető bízhat abban, ha le is bukik egyszer, legfeljebb lopás szabálysértéséért vonják felelősségre. Ha viszont a sértett az ilyen, önmagában jelentéktelen értékűnek tűnő lopásokat is bejelenti, és ezt követően bukik le az elkövető, bizony már akár szabadságvesztés büntetéssel is számolhat. A bűncselekménynek minősülő lopás legalsó kategóriájánál a büntetési tétel legfeljebb két év szabadságvesztés.

Hasonlóképpen minősítő körülmény, ha a lopást dolog elleni erőszakkal, magyarul valahova betörve, vagy helyiségbe vagy ahhoz tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve követik el.

 

 

Ha tehát az elkövető betör valahová, vagy átmászik a kerítésen, nem védekezhet azzal, hogy egyébként csak egy kis értékű tárgyat vitt el,

melynek értéke alatta marad a bűncselekményi értéknek. Az egyes kategóriákhoz tartozó értékeket a jogalkotó bizonyos időszakonként felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett értékváltozásokhoz igazítja. Jelenleg a szabálysértési értékhatár 50 ezer Ft, azaz az e feletti kárértéknél beszélhetünk bűncselekményről. Fontos még megemlítenünk, hogy az egyes kategóriákhoz (kisebb érték, nagyobb érték stb.) tartozó büntetési tételeket a fentebb említett minősítő körülmények (folytatólagosság, üzletszerűség stb.) minden esetben eggyel magasabb kategóriába sorolják át. Nyilvánvaló, hogy vagyonelemeinket értékük szerint kell védenünk, de ahogy fentebb írtuk, pusztán azért, mert egyes vagyontárgyaink értéke alacsony, nem kell lemondanunk azok védelméről.