Magyarország méhészeti nagyhatalom, 25 ezer tonna mézet termel évente, ebből 10 ezer tonna fogy el idehaza, 6 ezer tonnát a magyar állampolgárok közvetlenül a méhészektől vesznek meg, 4 ezer tonna fogy el üzletekben; ez a 4 ezer tonna van veszélyben, hiszen az elmúlt három évben egyre több ukrán mézet szereltek ki a magyar mézkiszerelők. Mint az InfoRádióban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, ha nem jön Magyarországra ukrán méz, részben megoldódnak a hazai piaci probléma. Részben azonban nem.

 

"A mi problémánk az, hogy nyugat-európai letöltőüzemek nem hajlandók megvenni a maradék 15 ezer tonna magyar mézet" - utalt a magyar export ellehetetlenülésére. Az exportpiaci nehézségek egyébként más, európai országokat is sújtanak, Bross Péter Romániát és Spanyolországot említette. "Az ukrán méz tiltása - hasonlóan a gabonáéhoz - lenne megoldás.

 

Az tény viszont, hogy sokkal gyengébb a minősége; tudni kell, hogy az Európai Unióban rendkívül szigorú állat-egészségügyi szabályok vannak, például antibiotikumot nem használhatnak az uniós méhészek, az ukránok viszont igen. Tehát belekerülhet a mézbe antibiotikum, és ez csak egy probléma" - mutatott rá.

 

Merthogy ott volt már eddig is a piacra törő kínai méz is; az EU fogyasztásának 60 százalékát termeli maga meg, a többit az unión kívülről kell importálni, a behozatal egyharmada Kínából jön, és ez a szám folyamatosan nő, 2022-ben 40 százalékkal több kínai méz jött be az Európai Unióba, mint 2021-ben. Közben az ukrán méz mennyisége 20 százalékkal csökkent, de így is 50 ezer tonna, vagyis 2 évnyi magyarországi termés.

 

S ha ez még mindig nem lenne elég, Indiából, Vietnamból is érkezik méz, amit természetes mézzel "kevernek", hogy emberi fogyasztásra alkalmas minőségű legyen

 

- Bross Péter szerint, aki úgy látja, ilyen mézpiaci problémák soha nem voltak a történelemben, a tavaly termett uniós méz 60-70 százaléka bennmaradt a méhészeknél, miközben az ukrán méhészek el tudták adni a mézüket, a 20 százalékos vámelengedés pedig még csak nem is az ukrán méhészeken segített, hanem a kereskedőkön, ők gazdagodtak meg, nem a sok százezer méhész.

 

"A brüsszeli politikusoknak tudniuk kell, hogy olcsó mézet harmadik országból lehet importálni, de ha tönkremegy a méhészeti ágazat, akkor beporzást már senki nem fog importálni" - tisztázta. Szerinte van egy furcsa szokása az emberiségnek: amiből nem szenvedünk hiányt, arról nem tudja, mekkora szüksége lesz rá, ha nem lesz. "Mi, méhészek adjuk azt a méhmennyiséget, amely ma lehetővé teszi, hogy tudunk élelemhez jutni, az állataink tudnak takarmányhoz jutni" - húzta alá.

 

A magyar fogyasztó amit tenni tud:

 

legyen tudatos, keressen fel méztermelő méhészt,

a kiskereskedelemben vásárlók nézzék meg a címkét, hogy Magyarország legyen a származási hely.

agrotrend.hu / Infostart