A napokban a Potsdami Klímahatáskutató Intézet (PIK) egykori vezetője, Hans Joachim Schellnhuber professzor szorgalmazta a német erdők nagyobb mértékű erdészeti felhasználását és jelentősen több faalapú építkezést. A fa és az erdő kezelése is döntő fontosságú az éghajlati válság leküzdésében, mondta a Német Erdészeti Tanács (DFWR) online ülésén, hangsúlyozva, hogy a fának az építőipar legfontosabb nyersanyagává kell válnia. Szerinte az erdőtulajdonosoknak az építészek és tervezők köreivel közösen új értékláncokat kell kialakítaniuk. Hozzátette: az éghajlatváltozás mély, rendszerszintű válságot okoz, és az erdőhasználat az egyik olyan tényező, ami nélkülözhetetlen a hatások enyhítésében. Georg Schirmbeck, a DFWR elnöke ehhez azt fűzte hozzá, hogy szükség van az ágazatban dolgozók  létszámának növelésére, sőt, egyfajta faépítési kvóta kidolgozására-előírására.

Az erdősítés végre hazánkban is betört az agrárirányítás fontos programpontjai közé. Két éve jelentős, bő 50 milliárdos keretösszegű pályázatot írt ki az állam az erdőterület növelése érdekében. A 300 nyertes projekt várhatóan 25 ezer hektárral növeli az erdővel borított terület nagyságát. Az erdőgazdálkodási ágazatot egyébként 12 pályázati felhívás érinti-érintette; az erdőtelepítési uniós pályázatnál az erdőtelepítések jövedelempótló támogatásának összegét az eddigi hektáronkénti 174 euróról 432 euróra emelték, és annak időtartamát minden fafajnál egységesen 12 évre emelték. E nagyarányú hozzájárulás mellett, a piaci viszonyokhoz igazodva minden állomány esetében bővültek az erdő létesítésének és ápolásának egységárai is, és egy-egy évvel nőtt a támogatott ápolási időszak hossza a környezeti változásokhoz igazodva a lágylombos, az akác és a nemesnyár fafajoknál. Mindezeken túl a telepítési költségek támogatását is átlagosan közel 20 százalékkal megemelték, így összességében a tölgyes vagy bükkös erdő telepítésének támogatása hektáronként az eddigi 2,6 millió forintról közel 5 millió forintra, egy hektár akácos vagy nemesnyáras támogatása hektáronként 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra nőtt.

Várhatóan egyébként nemcsak a növekvő európai uniós és állami támogatások járulnak majd hozzá az erdősítés, az erdőtelepítés jövedelmezőségéhez – így volumenének növekedéséhez. Az erdők és fásított területek áremelkedése továbbra is versenyben van az inflációval: 2019-ben például 3,4 százalékos árnövekedést mértek ebben a szegmensben. Akit pedig nemcsak a gazdasági, hanem a civilizatorikus távlatok is érdekelnek, annak örök intő jelként ott áll a Húsvét-szigetek példája. Ahonnan a törzsi vezetők kőszobor-építési sznobériája miatt először az erdők és a fák, végül az emberek is eltűntek.

(Fotó: Horizont Média/archív) www.agraragazat.hu