Átrendeződik a hazai zöldségtermesztés – sikernövénnyé vált a cékla

2024. december 20. 17:33
Sokoldalú, kiválóan illeszkedik a korszerű és divatos étrendbe, ráadásul még olcsó is.
 
Átrendeződik a hazai zöldségtermesztés – sikernövénnyé vált a cékla
Látványos átrendeződés tapasztalható a hazai zöldségtermesztésben: amíg közkedvelt növényeknek – például a burgonyának, a zöldborsónak, a csemegekukoricának – folyamatosan csökken a vetésterülete, addig a gazdálkodók más növényekben keresik a lehetőséget és a kitörést. Ezek közé tartozik a cékla, amely az elmúlt évtizedben igazi sikernövénnyé változott, mert a vetésterülete – a másodvetésekkel együtt – lassan, de biztosan eléri  a 400 hektárt – írja a novenyvedoszer.hu.
 
Ezt a folyamatot tovább erősítik a fogyasztói igények is, hiszen megnövekedett a feldolgozott cékla utáni kereslet, ami miatt a gyümölcslégyártók és forgalmazók elkezdtek vegyes gyümölcsleveket is készíteni – alma mellett kiválóan megfér a cékla. Eközben a friss piaci fogyasztás is felfutásnak indult.
 
A FruitVeB Magyar Zöldség- és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szántóföldi zöldség termesztéséért felelős alelnöke, Varga István úgy fogalmazott, hogy a cékla lett az új szuperélelmiszer, ami sokoldalú és kiválóan illeszkedik a korszerű és divatos étrendbe, és amit kiemelten fontos megjegyezni: olcsó alapanyag.
céklalé
Keresett alapanyag lett a cékla – fotó: pixabay.com
 
"2021 és 2022 között majdnem ötven százalékkal nőtt a cékla termőterülete és semmi másnak nem gyarapodott ilyen mértékben. Ezzel szemben folyamatosan veszít pozíciójából a káposzta, amelynek elaprózódott a termelése. Napjainkban a 16-20 hektár már nagynak számít, mivel nincs olyan koncentrált értékesítés, vagy kereskedői szervezet, amely a kiskereskedelmi láncsok felé ezt a feladatot teljesítené. Mindenki maga próbálja ezt megoldani. A káposztafélék elég érdekes teljesítményt produkáltak, hiszen volt egy időszak, amikor a karfiolnak kiugróan magas ára volt és megnőtt iránta a kereslet Hollandiából, vagy akár a környező országokból, Szlovákiából, Lengyelországból" – összegezte Varga István.
 
Elmondta: a káposzták minősége továbbra is megfelelő,  bár voltak olyan érési csoportkörbe tartozó káposzták, amelyek nem értek be időben, de összességében a káposzta termesztése kifizetődő volt még akkor is, ha némileg csökkent irántuk a kereslet.
 
4-5 évvel ezelőtt a teljes termőterület megközelítőleg 4000 hektár volt, ma pedig éves szinten 3-4 százalékos csökkenés figyelhető meg, aminek az oka főként a szétaprózódásban keresendő. Amit régebben kis termőterületnek mondtunk, tehát 5-15 hektárnak, az mai léptékkel számolva már nagynak számít.
 
A másik kiemelt őszi növényünk a torma, amely idén rekordbevételt hozott a gazdáknak annak ellenére is, hogy minimum tíz százalékos terméskiesés tapasztalható a tavaly évhez viszonyítva.
Vírusölő szupernövény a torma, mégis keveset eszünk belőle - Miért és  hogyan fogyasszuk? - Gasztro | Sóbors
fotó:sobors.hu
 
Gergely János, a Hungarotorma Kft. ügyvezető igazgatója szerint az áremelkedés a külföldi feldolgozók készletcsökkenésével magyarázható. Hozzátette: tavaly, a betakarítás után volt olyan nagy cég, amelynek éppen elegendő mennyiségű nyersanyag jutott.
 
Most azért van jelentősebb érdeklődés a torma iránt, mert a cégek biztosra akarnak menni a nyersanyag  terén, így az idén a tormáért soha nem látott pénzt, kilónként 800 forintot adnak.
 
Indexkép: pixabay.com

Kapcsolódó cikkek

A hazai mezőgazdasági termékek külföldre juttatása közös feladat

2023. szeptember 07. 09:43
A magyar agrárium helyzetéről, az agrár-külkereskedelem és a nemzetközi együttműködés eredményeiről, jövőbeli elképzelésekről, kitűzött célokról adott tájékoztatást hazánk külföldre akkreditált misszióvezetőinek Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese – közölte a kormany.hu.

Átadták Magyarország legnagyobb sütőüzemét

2023. március 01. 11:21
Magyarország legnagyobb sütőüzemét adták át Hatvanban kedden, a Lipóti Tóth és Társai Zrt. 20 milliárd forintos új üzemének átadásán a pénzügyminiszter egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai célja a rendszerváltás idején meggyengített hazai élelmiszeripar újjáépítése.
 
Varga Mihály kiemelte: a rendszerváltás éveiben az addig meghatározó élelmiszeripari vállalatok egy része külföldi tulajdonba került. Hiányuk ma, egy világjárvány után és egy szomszédban zajló, elhúzódó háború idején jobban érezhető, mint az elmúlt bő három évtizedben bármikor.