Az agráriumban a kihívásokhoz képest kevés pénzt fordítanak k+f tevékenységre

2016. május 17. 08:21
Magyarország csak a GDP 1 százalékát fordítja mezőgazdasági kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységre, az agrár-szakképzésben résztvevők száma és az erre fordított kormányzati kiadások is alacsonyak, holott - egyebek közt a klímaváltozás miatt - sok kihívással kell szembenéznie a szektornak - mondta Tresó István, a K&H agrárüzletág fejlesztési főosztályának vezetője Budapesten, a bank ösztöndíjpályázatának díjátadóján. 

A K&H Bank az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák mester- és PhD képzésben részt vevő hallgatói számára hirdetett pályázatot, hogy támogatással segítse azoknak a fiatal agrárszakembereknek a tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt.


A hallgatóknak olyan pályamunkákat kellett benyújtaniuk, amelyek az ágazat fenntarthatóságát valamilyen új technológia, eljárás alkalmazásával segítik. A pályázatra 50 pályamunka született és hét ifjú agrárszakember részesült elismerésben, akik együttesen 1 millió forint támogatást kaptak.

Peter Roebben, a K&H vállalati üzletágának vezetője a díjak átadásakor elmondta, a banknak hagyományosan erős kapcsolata van az agráriumban tevékenykedő vállalatokkal, a 2015-ös adatok szerint a K&H helyezte ki az alap mezőgazdasági tevékenységhez nyújtott hitelek 25 százalékát. Az üzletágvezető szerint a vállalkozókon nagy a nyomás, hogy a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák annak érdekében, hogy a folyamatos növekedés, fejlődés mellett a fenntarthatóság kritériumait is teljesíteni tudják. Hosszú távon ez túlélésük záloga is - tette hozzá. 

Az üzletágvezető szerint a termelékenységet illetően még van tennivalójuk a magyar agrárvállalkozásoknak, míg a magyar agrárium termelékenysége éves átlagban 0,5 százalékkal nőtt 2005-2013 között az EU statisztikák szerint, addig az EU 28 átlagában ez 1,1, az EU 12 átlagában pedig - amely Magyarország fő piaca és konkurenciája - 2,2 százalék volt.

Tresó István hangsúlyozta, bár Magyarországon nagy hagyománya van a mezőgazdaságnak, valamint a gazdaság teljesítménye és a foglalkoztatottság szempontjából is komoly elvárások vannak az ágazattal szemben, a mezőgazdasági k+f kiadás alacsony, miközben például Norvégiában a GDP 6, Németországban 4,2, Hollandiában 4, Ausztriában pedig több mint 3 százaléka. A vállalatok hozzájárulása a k+f kiadásokhoz mindenhol alacsony, a magyar cégek 20 százalékos részesedésükkel a világátlag felett teljesítenek e téren. Az innováció hatékonysága Magyarországon elmarad az EU átlagtól, a k+f kiadásokat kevésbé hatékonyan költik el ismertette.

A főosztályvezető kitért arra is, hogy elöregedő ágazatról van szó, a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és csupán 6,1 százaléka 35 év alatti, míg felsőfokú végzettsége 3, középfokú szakirányú végzettsége 7 százalékuknak van. A szakképzett utánpótlás kevés, a mintegy 300 ezer egyetemi hallgatónak a 4 százaléka vesz részt agrár szakirányú képzésben, miközben az agrárium 7 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. 

Tresó István felhívta a figyelmet: a 80-as években jellemző szinthez képest globálisan 2,5-szeresére nőtt a rendkívüli, mezőgazdasági termelési veszteségeket okozó jelenségek száma, főként a meteorológiai és hidrológiai eseteké (például extra erősségű viharok, árvizek, földcsuszamlások), miközben a korábban elhanyagolható számú, klímaváltozásból eredő károk (például extrém szárazság, erdőtüzek) száma is emelkedik. Erre feltétlenül reagálnia kell az ágazatnak, ez rövid távon a mezőgazdasági termelés átalakításával lehetséges. Ebben nélkülözhetetlen szerepet játszanak az új, innovatív megoldások, technológiák, melyekkel 20-40 százalékos potenciális hozam is elérhető. 

Beszámolt arról is, hogy a K&H idei lakossági kutatása szerint az élelmiszeripar és a mezőgazdaság nyitott az innovációra, a legtöbb újdonsággal a tejtermékek, édesipari termékek és pékáruk körében lehet találkozni. A megkérdezettek 46 százaléka nem keresi a magyar termékeket, és csak 5 százaléka figyel erre kifejezetten.
 
Forrás: hirek.elelmiszerklub.hu

Kapcsolódó cikkek

Ötvennyolcra nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon

2020. március 18. 07:47
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 58-ra nőtt a hazánkban diagnosztizált fertőzöttek száma.

Helló, itt a terep menedzsered beszél!

2019. április 17. 08:00
"Sokszor esnek vezetők abba a hibába, hogy túl sok időt töltenek el az íróasztal mellett számok elemzésével és táblázatok készítésével. Én csak úgy hívom őket, hogy ők az „excel” vagy „desk” menedzserek. Tölts minél több időt terepen, beszélgess értékesítőiddel formálisan és informálisan, és meglátod termelni fogják az eredményeket" - Hamsik Gábor írt cikket a HR Blogon az értékesítők motiválásáról.