Az energiaársokknál nagyobb problémává válik a munkaerőhiány

2022. május 23. 09:11
Fel kell készülni arra, hogy ha el is tűnnek a külső inflációs sokkhatások, attól még a belső inflációs nyomás fennmarad: 
Az energiaársokknál nagyobb problémává válik a munkaerőhiány

a feszes munkaerőpiac, és az emelkedő reálbérek hosszabb távon is velünk fognak maradni, ezekre pedig már most reagálnia kell a hazai gazdaságpolitikának 

– mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte középtávon sokkal fontosabb kérdés, hogy az energiaársokk leküzdése és a visszaigazodás után milyen áremelkedési ütem marad velünk. Mint hangsúlyozta, nem lenne szabad, hogy tartósan magas szinten ragadjanak az inflációs várakozások, mivel onnantól kezdve nagyon nehéz lesz visszatérni a 3 százalékos szint alá. 

Márpedig Magyarországon valós probléma, hogy a munkaerőpiac feszessége évek óta hajtja felfelé a béreket, emiatt a munkaerőhiánynak erősen kitett ágazatokból egyre gyakrabban hallani a magyar viszonyokhoz és átlagkeresethez képest egészen irreális fizetési igényekről, elszálló munkadíjakról. 

Egy megbízható burkoló, vagy szobafestő ma már 1-1,5, millió forintot is elkérhet egy hónapos munkáért. 

Ez pedig előbb vagy utóbb az inflációban is meg fog jelenni.

Fotó: Kallus György/VG

Virovácz Péter szerint ennek hatása már a mostani áremelkedésekben is látszódik, ugyanakkor addig nincs gond, amíg a vállalatok azzal szembesülnek, hogy bővül a kereslet. Ebben az esetben ugyanis akár magasabb költséget is hajlandóak vállalni a munkaerő megtartása érdekében, főleg, ha még mindig azt látják, hogy pozitívak a kilátások. Az ING Bank elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy ráadásul az első háromhavi termelési adatok alapján sokkal jobb, a 8 százalék helyett 9-10 százalékos GDP-növekedésnek kellett volna összejönnie. Erre szerinte azért nem került sor, mert a vállalatok a növekvő költségeket nem hárították át teljes mértékben, miután a kibocsátás nem tudott annyival nőni, mint a folyó termelési felhasználás. Utóbbi szerinte azt mutatja, hogy a termelő- és szolgáltatóágazatokban némileg szűkülnek a profitmarzsok.

Persze ez sem tarthat örökké, lassan jöhet egy trendforduló. 

Előbb-utóbb el fogunk jutni abba a fázisba, amikor már annyira megemelkednek akár a piaci szolgáltatások, akár a termékek árai, hogy azt fogja mondani a lakosság, hogy ennyi, és ne tovább

– jelezte az elemző, hogy könnyen lehet az is, hogy egyszer csak elkezd fékezni a fogyasztási hajlandóság.

Hogy ez a trendforduló mikor jön el, Virovácz Péter szerint azon is múlik, hogy mi lesz a költségvetéssel, ugyanis, ha jön egyfajta kiigazítás, az visszafoghatja az aggregált keresletet, ami pedig a bérek növekedését is lassíthatja. A munkaerőhiány mindenesetre nem fog eltűnni, amíg a vállalatok ugyanis azt mondják, hogy tudnának bővülni, de nincs elég munkaerő, és van igény új munkavállalóra, addig nem várható fordulat. Szerinte ezen egy válság sem változtatna érdemben, mivel a jelenlegi foglalkoztatotti létszám mellett is el tudnak működni, de a „hiányból visszamegyünk egy normális állapotba”. Emiatt egy nagyobb sokk esetében sem számít megugró munkanélküliségre, mivel ha jön egy újabb konjunkturális ciklus, várhatóan azonnal visszatérne a munkaerőhiány.

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/05/az-energiaarsokknal-nagyobb-problemava-valik-a-munkaerohiany

Kapcsolódó cikkek

Jogos adatkezelési érdek a munkaviszonyban

2019. július 15. 09:09
Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, amennyiben annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősülnek az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit az alábbiakban mutatjuk be:
Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, amennyiben annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősülnek az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit az alábbiakban mutatjuk be: