Az energiaválság ellenére is jók vagyunk az üvegházi zöldségek termesztésében
2022. december 21. 12:45
A csúcstechnológia és termálvíz a siker kulcsa?
Gubacsi Zoltán, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hajtatott zöldségtermesztés üzletággal foglalkozó alelnöke adott interjút a novekedes.hu-nak, amelyben a paradicsom kivitel volumenének az emelkedéséről beszélt.
Elmondta, hogy amíg 2017-ben 3920 tonna paradicsomot exportáltunk, addig 2021-ben már 13676 tonnát. A több mint megháromszorozódott mennyiség javarészt a csúcstechnológiát is alkalmazó üvegházi termesztés terjedésének és korszerűbbé válásának köszönhető. Nagy előnyt jelenthet hazai a termelőknek a termálvizes fűtés is - mondta, majd hozzátette, hogy bár a itthon is nőttek a termelői árak, de korántsem olyan mértékben, mint ahogy azt fogyasztóként tapasztaljuk.

2015 óta jelentős előrelépés történt
A hajtatott zöldségtermesztés ágazatban területi bővülés és technológiai fejlődés is történt - mondta a FruitVeb alelnöke kiemelve, hogy egyaránt nőtt az árualap mennyisége és az előállított termékek minősége.
Ennek eredményeképpen a hazai hajtatott zöldségek az exportpiacokra is ki tudtak jutni - jelentősebb exportmennyiségről 2020 óta beszélhetünk.
2023 év végével bezárólag hozzávetőlegesen 120 hektár modern, technológiailag fejlett üvegház fog megépülni. Új fóliasátrak napjainkban már csak elvétve épülnek, mert túl kicsi az árkülönbség a fóliasátor és az üvegház létrehozása között, miközben a belső technológia mindkét esetben azonos. Jelenleg az figyelhető meg, hogy a kisebb fóliasátrakban főként dísznövényeket termesztenek,míg a zöldségtermesztés pedig javarészt üvegházakban történik - mondta.
A paradicsom lett a fő exportcikk
A hazai üvegházak 85-90 százalékában paradicsomot termelnek, de a TV paprikának, és a kaliforniai paprikának is van részesedése a termesztésben. Jelentős árualap növekedésről igazán a paradicsom esetében beszélhetünk, a magyar hajtatott zöldségtermesztésnek is ez a fő exportcikke – fogalmazott Gubacsi Zoltán arra a kérdsére válaszolva, hogy miért éppen a paradicsom kivitelt növelte meg az üvegházi termesztés fejlődése.
Az üvegházak az export növelése mellett az importot is csökkentik, mivel általuk kitolható a termelési időszak. A téli időszakban így kevesebb importra szorul az ország, hiszen csaknem folyamatosan rendelkezésre áll a hazai áru is – tette hozzá.
Hazánkba főként az EU-n kívüli harmadik országból érkezik jelentős mennyiségben paradicsom: Egyiptomból, Marokkóból, Tunéziából, Albániából, Észak-Macedóniából, valamint Törökországból. EU-n belülről a spanyol behozatal képvisel nagy mennyiséget, de ez az utóbbi időben némi csökkenést mutat.
A termőterület és az árualap növelése a cél, de lényeges a technológiai fejlődés is
Ahhoz, hogy egy termelő egy áruházláncba be tudjon kerülni a termékeivel megfelelő mennyiségű, stabil árualapra van szüksége. Ez elérhető azzal is, ha a vállalkozások olyan termelői csoportokba szerveződnek, ahol 3-5 vállalkozás adja a csoport árualapjának a gerincét, így rendelkeznek megfelelő nagyságú termőterülettel.
A termőterület növelése mellett lényeges a technológiai fejlődés is. Az új üvegházak már modern technikával épülnek, de fejlesztik a meglevőket is.
A kisebb hőveszteség érdekében az oldalfal már polikarbonátból készül, egyre elterjedtebb a dupla energiaernyő alkalmazása. Uborka esetében párásítórendszert is beépítenekaz üvegházba. Termesztő közegnek kőzetgyapotot vagy környezetbarátabb kókuszpaplan termőközeget használnak. Egyre népszerűbb az a víz-visszaforgató rendszer, amivel 30 százalékkal csökkenhető az öntözővíz mennyisége azzal, hogy az öntözővíz egy része újra felhasználható.
A fejlett üvegházak építése azonban nem csak a magasabb terméshozam elérésében segíthet, hanem javítja a termésbiztonságot is. Az üvegházas termesztés esetén ugyanis nem okoz problémát sem az aszály, sem a különböző kártevők, gombás, vírusos betegségek – tette hozzá a Fruitveb alelnöke.
Jelenleg az üvegházi termesztés egy energia- és víztakarékos, magas termésbiztonsággal, kinyújtott értékesítési idővel és magas hozammal bíró termelési technológiának számít. Egyetlen komolyabb nehézségnek most a műtrágyával való ellátást lehet megnevezni – fogalmazott Gubacsi Zoltán.
Hatalmas előnyt jelent a termálvíz
A technológiai fejlesztésekről beszélve kiemelte, hogy a hazai üvegházak javarészt termálvízzel vannak fűtve, mert Magyarország termálvíz kincse nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Ennek eredményeképpen és az elmúlt 5-6 év fejlesztéseinek köszönhetően a TV paprikával és a paradicsommal májustól novemberig kint tudunk lenni az exportpiacokon megelőzve ezzel a régió összes országát.
Megvilágítás mellett történő termesztés
A megvilágítás segít a termelőknek abban, hogy akár télen, szezonon kívül is értékesíthessenek paradicsomot. Ilyenkor a termőterületnek csak egy részét használják és csak magasabb értékű termékek esetén alkalmazzák (például cherry paradicsomot termelnek) lévén, hogy ez egy költséges technológia a mai energiaárak mellett.
Drasztikusan emelkedtek az árak
Mivel folyamatossá vált a költségek növekedése, így megnövekedtek a termelői árak és vele együtt a fogyasztói árak is.
Mindez ugyan magasabb árbevételt generált a termelőknél, de a profit növekedésében nem mutatkozott meg, hiszen csak arra volt elegnedő, hogy a megemelkedett költségeket kompenzálja.
Lényeges kiemelni azt is, hogy a termelőknek nincs ráhatásuk a kiskereskedelmi árrésekre, így a boltláncoktól függ, hogy a termék milyen fogyasztói árral kerül ki a polcokra. A termelői árak ugyanis nem emelkedtek olyan mértékben, mint a fogyasztói árak. Egész Európában egy 20-30 százalékos zöldség – gyümölcs fogyasztás csökkenés tapasztalható, ami nem feltétlenül arra utal, hogy valóban kevesebbet fogyasztanak az emberek, sokkal inkább arra, hogy tudatosabban vásárolnak.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Meglepő összehasonlítás a magyar boltokban kapható tésztákról
2023. január 24. 13:50
Elképesztően megdrágultak a tésztafélék Magyarországon, míg az EU-s átlag az áremelkedést tekintve 22 százalék, addig hazánkban 70 százalékra tehető. Sok kérdést felvethet az is, hogy miközben Magyarországon az egy kilós Barilla tészta több mint 2000 forint, addig Olaszországban és Franciaországban 600-800 forintba kerül, ugyanakkor ezt a több mint két-háromszoros árkülönbséget nehéz megindokolni.
ÓRIÁSI LEHETŐSÉGEK VANNAK AZ ÉLELMISZERIPARBAN
2023. május 26. 13:29
A kormány óriási lehetőségeket lát az élelmiszeriparban, nem véletlen, hogy a korábbi 468 milliárdról ebben az uniós ciklusban 750 milliárd forintra emelte az ágazat fejlesztésére fordítható forrásokat - mondta az Agárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára május 25.-én, csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszabercelen.