Az EU kivette a szarvasmarhatelepeket a kibocsátási tervből
2023. december 04. 14:06
Újabb meglepő fordulat az európai ipar kontra környezetvédelem vitasorozatban: a szarvasmarhatelepeket kivették a káros ipari kibocsátások csökkentését célzó új szabályok alól.
Szigorítás után enyhítés
Ha nem is meglepő, de váratlan fordulat – legalábbis irányváltás – van kibontakozóban az Európai Unió mezőgazdasági környezetvédelmi szabályozást érintő politikájában. Az eddigi kérlelhetetlen szigor felől a jelek szerint mindinkább az enyhítések irányába halad a jogalkotás. Mint nemrég megírtuk, az Európai Parlament november 22-én leszavazta a tervezett EU-s növényvédelmi rendeletet (SUR). Vagyis egyelőre nem dolgoznak tovább az EU-ban azon, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentsék a vegyi növényvédő szerek használatát. A hírt a gazdálkodói szervezetek örömmel, a környezetvédők éles bírálattal fogadták.
Kivették a szarvasmarhatelepeket
Várhatóan így lesz ez az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED) javasolt átalakítása után is. Ezt az EU végrehajtó testülete 2022 áprilisában mutatta be azzal a céllal, hogy az ipari létesítményekből származó káros kibocsátások csökkenjenek, s ennek hatályát az EU legnagyobb állattartó telepeire is kiterjesztette volna. A javasolt módosítások azt jelentenék, hogy a 200-nál több haszonállattal rendelkező sertés- és baromfigazdaságok, valamint a legalább 300 példányos szarvasmarhatelepek az irányelv hatálya alá esnének. Idén számos vitát lefolytattak az EU-ban ezzel kapcsolatban, és végül, a napokban a szarvasmarhatelepeket kizárták a káros ipari kibocsátások csökkentését célzó új szabályok alól. Az Európai Parlament és az EU Tanácsának ez az ideiglenes megállapodása tehát gátat vetett az Európai Bizottság azon szándékának, hogy kibocsátási határértékeket állapítson meg a nagyméretű szarvasmarha-telepeken. Miután évek óta az agrár-környezetvédelmi viták középpontjában van a szarvasmarhák metánkibocsátása és a takarmányszükséglet inputanyagigényes, környezetterhelő volta, a megállapodás azért annyit még hozzátesz: az EU végrehajtó hatóságának 2026 végéig fel kell mérnie, hogyan lehet a legjobban kezelni ezeket a kibocsátásokat.
Az ideiglenes megállapodást most a tagállamok EU-tanácsi képviselői és az EP-képviselők elé terjesztik. Ha jóváhagyják, az állattartásra vonatkozó új szabályokat fokozatosan alkalmazzák, 2030-tól kezdve a legnagyobb gazdaságokban.
forrás: agraragazat.hu
Kapcsolódó cikkek
Ismered a világ legkisebb gabonáját?
2024. június 14. 18:48
Robbanásszerűen nő iránta a kereslet.
Egyre népszerűbbé válik az élelmiszertermelési kihívások elé néző világban az Etiópiában és Eritreában őshonos teff (Eragrostis tef), a perjefélék családjába (Poaceae) tartozó gabonanövény. Bár a magja nagyon apró, de tápanyagban rendkívül gazdag. Őshazájában a lisztjéből készítik a fő élelemforrást, az indzserát, ami egy kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező palacsintaszerű, szivacsos szerkezetű kenyérféle, enyhén erjesztett tésztával.
Korosbítás az ökológiai gazdálkodásban: mit jelent és mire jó?
2023. március 20. 09:48
Bennetek is felmerült már a kérdés, hogy a gazdaságotok/kertészetetek megérdemelné a biotanúsítványt?
Évek óta igazoltan a bioelvek szerint művelitek a területet, de még nem jelentkeztetek be az ellenőrzési rendszerbe, viszont nem várnátok meg, amíg lejár az átállási időszak? Ilyen és ehhez hasonló hezitálásokban segíthet dönteni a korosbítás lehetősége.
Korosbítás? Igen. Ez az átállási idő lerövidítését jelenti, melyet a rendelet kivételes esetekben lehetővé tesz.
