Az EU újabb törvényjavaslattal kívánja zöldíteni a teherautókat
2024. május 14. 17:07
Brüsszel kibocsátásmentessé tenné a fuvarozást. A teherautóknak emiatt 2040-ig át kell állnia a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra.
Az Európai Unió tagországai hétfőn jóváhagyták azt a teherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó törvényt, amely előírja, hogy a térségen belül 2040-től értékesített új nehézgépjárművek többségének kibocsátásmentesnek kell lennie.
A törvény 2040-ig az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának 90 százalékos csökkentését írja elő. Ez azt jelenti, hogy a gyártóknak sürgősen meg kell növelniük a kibocsátásmentes teherautók eladásait – beleértve az elektromos és hidrogénüzemű járműveket is –, hogy ellensúlyozni tudják a 2040-ben még eladósorban lévő új, robbanómotoros járművek értékesítését.
Az európai utakon jelenleg a legtöbb teherautó dízelüzemű, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, illetve a tüdőrákhoz és légzőszervi megbetegedésekhez köthető légszennyezésért leginkább felelősök.
A kontinensen ezek a járművek a teljes kibocsátás negyedét termelik, így az uniós törvényhozás drákói szigorral lépne fel velük szemben:
- a tehergépkocsi-gyártóknak 2030-ig 45 százalékkal kell csökkenteniük flottájuk szén-dioxid-kibocsátását – a jelenlegi 30-as cél helyett –, 2035-ig pedig ez 65 százalékra nőne;
- míg a buszoknak 2030-tól 90 százalékának kibocsátásmentesnek kell lenniük, 2035-re pedig ez 100 százalékra emelkedik.
Az európai autógyártók szövetsége (ACEA) a világ legambiciózusabb politikájának nevezte az EU politikáját, és azt mondta, hogy a célokat csak akkor lehet teljesíteni, ha a kormányok 2030-ig 50 ezer tehergépkocsira alkalmas nyilvános elektromos töltőpont gyors kiépítésével párosítják azokat.
Az EU tehergépkocsikra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási politikáját az uniós tagállamok és az Európai Parlament mostanra jóváhagyta, ami azt jelenti, hogy az törvényerőre emelkedhet.
Ez annak ellenére történt, hogy a közelmúltban Németország és az autóipart támogató uniós törvényhozók panaszt tettek, mivel azt szerették volna, hogy 2040 után is több belső égésű motorral hajtott tehergépkocsit lehessen értékesíteni, ha azok szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működnek. A hétfői szavazáson csak Olaszország, Lengyelország és Szlovákia ellenezte a politikát, míg a Cseh Köztársaság tartózkodott.
A Reuters értesülése szerint Németország támogatásának elnyerése érdekében Brüsszel a múlt hónapban kiegészítette a törvényt, amely szerint az Európai Bizottság a jövőben megfontolja olyan szabályok kidolgozását, amelyek a szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő tehergépkocsikat is beszámítják a célkitűzésekbe.
forrás: agrotrend.hu / Világgazdaság
Kapcsolódó cikkek
Elképesztő bérrobbanás zajlik Magyarországon, hamarosan itt lehet a félmillió forintos nettó fizetés
2024. június 28. 21:46
Sokkal robusztusabb a magyarországi fizetések emelkedésének üteme idén, mint ahogy azt a kormány, a jegybank vagy akár az elemzők az év elején megjósolták. Ez pedig kifejezetten jó hír a tavalyi reálbércsökkenés után, amely nemcsak hogy a múlté lehet, de azt bőven kompenzálhatják a magyarországi vállalatok, akik az indokoltnál nagyobb áremelést hajtottak végre az inflációs sokk idején.
Lerohanták a magyarok Szlovéniát: súlyos pénzeket spórolhatnak a bevásárlóturisták
2023. március 08. 13:15
Aki csak teheti, a délnyugati határszélen Szlovéniába jár bevásárolni. Gyakorlatilag a húson kívül majdnem minden olcsóbb. De már egy tankolással is ezreket spórolhatunk. A HelloVidék körképe következik.
A KSH adatai alapján egy év alatt, 2022 januárjához képest az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék) drágult, de a sort folytathatnánk tovább. Nem meglepő, hogy egyre több magyar fogja vissza a bevásárlasait. Friss KSH-s adat, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelembena a forgalom volumene tavalyhoz képest 4,8%-kal csökkent. (Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,7%-kal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3%-kal emelkedett.) Elnézve a bődületes hazai áremelkedést, ne csodálkozzunk hát azon, hogy az utóbbi időszakban felélénkült a bevásárlóturizmus, egyre több magyar jár át a szomszédos országokba tankolni vagy a kinti élelmiszerboltokba vásárolni.
