Az oktatásnak az agrár- és élelmiszergazdaság piaci igényeihez kell igazodnia

2017. február 07. 07:58
A hazai szakképzés és felsőoktatás szétaprózódott

Az oktatásnak az agrár- és élelmiszergazdaság piaci igényeihez igazodva kell működnie, ezért a keresletet és a munkaerő kínálatot össze kell hangolni - állapították meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett felsőoktatási kerekasztal megbeszélésen. 

A NAK hétfői tájékoztatása szerint a kamara, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a főbb piaci szereplők részvételével megtartott fórumon résztvevők egyetértettek abban, hogy az agrár-felsőoktatásban tapasztalható képzési problémák az ágazat versenyképességét veszélyeztetik. Az is kiderült: a képzési problémák kihatnak az ágazat társadalmi megítélésére, gyengítik a kutatási potenciált, ezáltal erőteljesen hozzájárulnak a munkaerőpiac elégtelenségéhez.
Ezt a gondot az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kérdéskörről a kormány részére készített munkaanyaga is feltárta. Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár a bemutatott előterjesztés kapcsán rámutatott: a hazai szakképzés és felsőoktatás szétaprózódott, nem rendelkezik összehangolt képzési utakkal. A felnőttképzés és szakképzés szerepe kontraproduktív, a normatív támogatás nem fedezi az önköltséget, valamint a megszerzett tudás piaci relevanciája alacsony. 
Győrffy Balázs, a NAK elnöke rámutatott: az agrárkamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által közösen rendszeresen összeállított munkaerőpiaci barométer egyfajta megrendelés az oktatás irányába, az ugyanis közvetlenül a tagok igényeit tükrözi.

 

magyahrhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Szigorítaná a külföldiek földvásárlását a szlovák kormány

2017. március 23. 07:46
A külföldiek földvásárlását szabályozó törvények szigorítására készül a szlovák kormány. A szomszédos országban jelenleg nincs jogszabályi felső határa annak, hogy a más országokból származók mennyi földet vásárolhatnak. Szlovákia összes mezőgazdasági területeinek 5-6 százalékát, mintegy 100-150 ezer hektár földet birtokolnak külföldi befektetők, akiket az uniós átlag csupán harmadát-negyedét kitevő földárak vonzanak.
 

Évekre lenyelhetik a cégek a túlórapénzt. De valós a veszély?

2017. április 24. 07:45
Újabb szintet lépne a hazai „rabszolgatartás”, de úgy tűnik, hogy a gyakorlatban mégsem lesz könnyű keresztülvinni. A kormány máris lépett egyet hátra.