A közérdekű adat a közfeladat ellátásához kapcsolódó bármely adat

A közérdekű adat fogalmát a személyes adatok védelméről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) 3.§ (5) bekezdése tartalmazza. A közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Látható tehát, hogy a közérdekű adat fogalma Magyarországon rendkívül széles körben került meghatározásra.

Fő szabályként a közérdekű adat nyilvánosságát biztosítani kell

Az Infotv.26.§ (1) bekezdése alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – a törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Ehhez kapcsolódóan a törvény azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Általános korlátként érvényesül, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Tekintettel arra, hogy a költségvetés-tervezet döntéselőkészítő anyag, így felvetődhet a nyilvánosságkorlátozás kérdése.

NAIH: A döntés-előkésztéshez kapcsolódó anyagot is ki kellhet adni

A NAIH rámutatott arra, hogy a 34/1994.(VI.24.) AB határozat szerint az Európa Tanács tagállamaiban az aktanyilvánosság általában nem vonatkozik az un. munkadokumentumokra. Garanciális elv ugyanis az, hogy a köztisztviselői munka szabadon, a nyilvánosság nyomásától, befolyástól is mentesen történjen. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső anyagokra nem, csak a végeredményre vonatkozik. Nálunk azonban a nyilvánosság követelménye láthatóan szélesebb, mivel a döntés-előkészítéshez kapcsolódó anyagok is nyilvánosak, kivéve, ha a nyilvánosság a független döntést veszélyezteti. A szükségességi-arányossági vizsgálat alapján meg kell tehát vizsgálni, hogy az adatkiadás mennyiben veszélyeztetheti a közfeladatot ellátó szerv döntéselőkészítő tevékenységét, illetve annak illetéktelen befolyástól mentes ellátását. Amennyiben ilyen veszély kimutatható, ezt dokumentálni kell és a kérelmet el kell utasítani. Az elutasítás ugyanakkor nem irányulhat a döntés-előkészítés folyamatának átláthatatlanná tételére.

Ritkán sikeres a döntés-előkészítésre hivatkozás

Végezetül általános gyakorlat, hogy a közérdekű adatok kiadását az adatkezelők arra tekintettel tagadják meg, hogy az adatkérés belső, döntéselőkészítési anyagra vonatkozik. Több bírósági, illetve Alkotmánybírósági ítélet is rámutat azonban arra, hogy a döntés-előkésztő jelleg nem jelent automatikus mentesülést a nyilvánosság követelménye alól, hiszen a nyilvánosság fő szabályként érvényesül és minden kivételt egyedileg kell megvizsgálni. Meg kell továbbá vizsgálni a részleges teljesítés lehetőségét is.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd