A földművelésügyi miniszter emlékeztetett, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében nyújtott területalapú támogatások elsődleges feladata, hogy jövedelempótló pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak a gazdáknak, akiknek jövedelme továbbra is jócskán elmarad más ágazatokétól. Ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a KAP költségvetése és ezen belül a közvetlen támogatásokra fordítható összegek nagysága 2020 után is legalább a jelenlegi szinten maradjon. Kiemelten fontos az agrárberuházások támogatásának fenntartása a vidékfejlesztésben, a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát meg kell őrizni. A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a gazdákat megillető forrásokból például a migrációs válság kezelését finanszírozza az unió. Az agrárpénzek a gazdákat illetik – hangsúlyozta Fazekas Sándor.

Egyetértünk a Bizottság azon céljával, miszerint a KAP forrásokat igazságosabban kell elosztani a különböző méretű gazdaságok között. Álláspontunk szerint a KAP-nak a jövőben is mindent meg kell tennie a kis-, és közepes agrárvállalkozások, valamint a családi gazdaságok működésének támogatása érdekében – emelte ki a szaktárca vezetője.

Fazekas Sándor szerint az egyik leghatékonyabb a termeléshez kötött támogatás, ezért kiemelten fontos azok 2020 utáni fenntartása. Ez a közvetlen támogatások egyetlen olyan eleme, amely valóban az aktuális termelést, így az európai mezőgazdasági termelés fenntartását, továbbá versenyképességének megőrzését segíti. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ezen támogatásokon keresztül valósítható meg az érzékeny, munkaigényes ágazatok támogatása - tette hozzá Fazekas Sándor.

Az érzékeny ágazatokra további veszélyt jelent a dél-amerikai országokkal megkötendő EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás, amelynek köszönhetően olcsó tömegtermékek árasztanák el az uniós belső piacot. A magyar kormány nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás vesztesei a magyar agrártermelők legyenek – jelentette ki Fazekas Sándor.

Az ülésen a magyar miniszter bemutatta a visegrádi országok, valamint Horvátország által Budapesten aláírt közös nyilatkozatot. A dokumentumban olyan lényegi kérdésekben sikerült közös álláspontot kialakítanunk, mint a KAP két-pilléres szerkezetének megőrzése, a gazdabarát és egyszerű szabályozás igénye, a területalapú támogatások és a termeléshez kötött támogatások fenntartása, vagy a vidékfejlesztés esetében a beruházások meghatározó szerepének megtartása. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez volt az első olyan országcsoport, amely közös javaslatokat tett a 2020 utáni KAP elemeire – zárta értékelését Fazekas Sándor.

kormany.hu