Generációs alapon vizsgálta meg a magyar lakosság vállalkozási kedvét az Opten Céginformációs szolgáltató és a generációs szemléletű fluktuáció menedzsmenttel, piackutatással és marketing tanácsadással foglalkozó Emocionális Marketing Kft. Az eredmények némiképp meglepők, mert azt mutatják, hogy fájóan hiányoznak a fiatal cégalapítók magyar gazdaságból. 

A magyar vállalkozások 54 százalékát az X generációhoz tartozó, ma 38-53 éves korosztály alapította - derül ki az elemzésből, amely 10 évente 1997-ben, 2007-ben és 2017-ben alapított cégeknél vizsgálta meg az alapítók életkor szerinti összetételét. „Az X-esek által alapított cégek adják a vállalkozások zömét, hiszen ők a rendszerváltás után képesítést szerző generáció, amely fiatalon élhetett a cégalapítás lehetőségével” - mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Az azonban némiképp meglepő, hogy még 2017-ben is ők alapították a 34 000 új cég több, mint felét, az összes többin osztoznak a náluk idősebbek és fiatalabbak.

Az X-esek vállalkozó kedve már az 1997-es adatokon is remekül látszik, pedig ennek a generációnak a tagjai akkor legfeljebb 32 évesek voltak, mégis az akkor alapított társas vállalkozások 45 százalékát már ők jegyezték be. Vállalkozói kedvük azóta is töretlen, a 2007-ben alapított cégek 52 százalékát és a 2017-ben alapítottak 51 százalékát is ők jegyezték be - mondja Pertics Richárd. Holott közben felnőtt és teljes egészben vállalkozói korba lépett egy új generáció, az Y-osok, akik 2017-ben a cégek 31 százalékát hozták létre. Ez ugyan nem kevés, de arányaiban sokkal kevesebb, mint amennyit a maguk idejében az X-esek alapítottak. 

Mindez azért meglepő, mert a generációkutatás az X-eseket mint bizonytalan generációt írja le, ezzel szemben az Y-osokat sokkal inkább önjáró, magabiztos és egocentrikus jegyekkel illetik - mondja Steigervald Krisztián, az EM igazgatója. Az X-esek voltak az első gyerekkorukban korán magukra hagyott generáció, a „kulcsos gyerekek”, akiknek mindkét szülője dolgozott. Korán kerültek bölcsődébe, sokat lógtak együtt szülői felügyelet nélkül, és ez egy alapvető bizonytalansági tényezőt épített a személyiségükbe, amit felnőttként maximalizmussal igyekeztek kompenzálni. 

Ez a maximalizmus megnyilvánul az X-esek munkahelyi teljesítményében is, ők azok, akik képesek reggeltől estig húzni az igát, lojálisak a cégükhöz, vagy csak nehezen váltanak, de mindenesetre tény, hogy jellemzően sok időt töltenek egy munkahelyen, szeretik a kiszámíthatóságot, és nagyon sok változást éltek már meg az életük során. Ezek pedig nem kifejezetten a vállalkozói létet megalapozó tulajdonságok. 

Éppen ezért a kutatók úgy vélik, nem az X-esek magas cégalapítási hajlandósága érhető tetten az adatokban, hanem az Y-osok gyenge vállalkozási kedve. És ez némiképp meglepő, mert a generációkutató szerint az Y-osok világlátása sokkal inkább kedvez az önálló vállalkozásnak, mint az X-eseké. „Az Y-osok a világra nyitottak, a változásban a lehetőséget látó generáció, amelynek skilljei, kreativitása, nyelvtudása, digitális képességei sokkal inkább kedveznek a mai értelemben vett vállalkozás vezetésnek, mint az idősebbeké - mondja Steigervald Krisztián, aki szerint ennek fényében meglepő, hogy a fiatalok viszonylag kevés céget alapítanak. 

Hogy mennyire keveset, azt jól mutatja, hogy ha az X-esek fiatalkori cégalapítási hajlandóságát kivetítjük az Y-osokra, akkor ma már az általuk alapított cégeknek legalább 30 százalékot kellene képviselniük a 700 ezer magyar társas vállalkozásból, ehhez képest mindössze 13 százaléknál tartanak - derül ki az elemzésből. A generációk eltérő létszáma semmiképpen nem magyarázza ezt a jelenséget, hiszen az X-esek 2,2 millióan, az Y-osok 2,1 millióan vannak, ami nem számottevő különbség. 

Ami az X-esek továbbra is magas cégalapítási kedvét illeti, a kutatók szerint ennek egyik magyarázata lehet a 2008-as gazdasági válság, és az a keserű tapasztalat, hogy a nagyvállalatok a válság idején egyáltalán nem díjazták az X-esek lojalitását, a nagy leépítési hullámban nemhogy alul, de inkább felül voltak reprezentálva, a mindent átfogó költségcsökkentés jegyében ugyanis a cégek a jól terhelhető fiatalokat választották. „A csak magadra számíthatsz” érzése erősödött meg ezáltal az X-esekben, ezért mind többen szeretnének közülük a saját lábukra állni aktív pályaszakaszuk utolsó éveire” - mondja az EM igazgatója. 

Az X-esek önállósodási vágyának másik összetevője, hogy a munkáltatók manapság rengeteg energiát ölnek abba, hogy megértsék, és kielégítsék az Y-os és a munkaképes korba lépő Z-s munkavállalók igényeit. Ez az útkeresés azonban elveszi az energiát az X-esekkel való törődés elől, sőt, kontraproduktív is az esetükben, mert azt látják, hogy a fiatal munkavállalók az „első szóra” megkapják azokat a juttatásokat, amikért ők korábban éveket dolgoztak. Ez érthetően csökkenti az X-esek lojalitását, ezért is láthatják őket sokan kiégettnek, kedvetlennek. Eközben maguk az érintettek azt érzik, hogy többre képesek, mint amit elvárnak tőlük, vagy amit rájuk bíznak, és ez arra sarkallja őket, hogy „megmutassák”, mit tudnak. 

Az utóbbi időben egyre többet lehet olvasni arról, hogy a digitalizáció és a robotizáció munkahelyek tömegeit fogja megszüntetni, ami megint elbizonytalanítja az X-eseket, és keresik annak lehetőségét, hogy megelőzzék ezeket a nem kívánatos eseményeket. „Generációs fluktuációs tréningeket tartva egyre inkább azt látom, hogy a cégek nem aknázzák ki a náluk dolgozó X-esekben rejlő lehetőségeket. A fiatal vezetők lassúnak, régi tudásúnak, motiválatlannak tekintik őket, holott a generációs jegyeket elfogadva sokkal jobb teljesítményt tudnának nyújtani, mint amennyit most kihoznak belőlük. 

A kutatók szerint az Y-osok viszonylag alacsony szintű képviselete a vállalkozói körben részben az elvándorlásra vezethető vissza. A külföldön dolgozó 650 ezer magyar állampolgár pontos korösszetétele nem ismert, de okkal feltételezhetjük, hogy több, mint a felük Y-os. 400 ezer fővel számolva távollétük már elég erős magyarázó erővel bír, hiszen ez a generáció csaknem egyötöde, amivel korrigálva a 2017-es cégalapítási arányukat már 38 százalék feletti részarány jönne ki, ami talán már elég lenne a vállalkozói társadalom elöregedésének megállításához. 

„Ráadásul nyilvánvaló az is, hogy a külföldi munkavállalás lehetőségével leginkább azok élnek, akik versenyképes tudás birtokában vannak, és van elég önbizalmuk a nagy változások véghezvitelére, vagyis pont azok, akik generációjukon belül a leginkább alkalmasak lennének a vállalkozói létre” - mondja Steigervald Krisztián. Ha ez a hipotézis megállja a helyét, akkor sajnos ki kell jelenteni, hogy vállalkozói társadalom fokozatosan elöregedik, és egyre kevesebb lesz benne a modern cégvezetéshez nélkülözhetetlen ismeretanyag, legfőbbképpen a digitális „tettrekészség”, ez pedig hosszabb távon a magyar gazdaság versenyképességének romlásához vezet. 

hrportal.hu