Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szélsőséges időjárás miatt az ország akácerdeinek több mint 90 százaléka elfagyott. Az akác esetében a koratavaszi virágzás adná a nektár java részét, emiatt idén hiánycikk lehet az akácmézből. A méhészek számára egyedüli reményt még a másododavirágzás ad, talán tudnak majd akkor nektárt pergetni a kaptárakból, de ehhez ideális időjárásra lenne szükség. Az utóbbi években viszont éppen az időjárás a legkiszámíthatatlanabb.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint már tavaly sem volt bőséges hozam, de akkor a korábbi készletek miatt ez nem tűnt fel a vásárlóknak. Boross Péter, a szervezet elnöke szerint ez, idén viszont nem fog működni. Kijelenthető, hogy az országban nincsen tavalyi akácméz. A már most láthatóan katasztrofális termés mennyiségét nem fogják emelni az áthúzódó készletek, így más megoldás nem lévén, idén a jóval drágább importméz kerülhet a polcokra a magyar akácméz helyett.

A méhészeteket ráadásul nemcsak a rossz időjárás sújtja, de egyre rosszabb a helyzet a nemzetközi piacon is, mert az olcsó import áru, a kínai és az ukrán méz fokozatosan kiszorítja a polcokról külföldön és itthon is a minőségi magyar mézet. Az elmúlt években megváltozott a méhészeti ágazat export- és importja, ami többek között betudható a kedvezőtlen időjárás miatti mézhiánynak, valamint annak a trendnek is, hogy a korábban legnagyobb exportőrünknek számító Németországban 50 százalékkal megnőtt a hazai méhészetek száma.

Ugyanakkor egyre nagyobb teret hódít az olcsó kínai méz, ami a közhiedelemmel ellentétben nem teljesen hamis méz, vagyis valamilyen cukorszirup, hanem silány minőségű, kevert termék, aminek egy része valóban cukorszirupból hamisított. Ehhez jön még az a tényező, hogy megnőtt az ukrán méz szerepe is a piacon, elsődlegesen az Európai Unió mézexportját írva át, a magyar mézhez képest ugyanis jóval olcsóbb áron kínálják.

A tartós fagyok, a télies időjárás idén is hatalmas károkat okozott a gazdáknak, méhállomány pedig tovább csökkent. Azok a méhcsaládok, amelyek eddig is gyengén vészelték át a telet, most az életükkel fizettek. A magyarok mézfogyasztása ugyan évről-évre növekszik és a termelők eddig ki tudták szolgálni az igényeket, most viszont a fagykárok, méhállomány csökkenés az árakat is feltornázta. A vásárlóknak pedig sokszor nagyon nem mindegy mennyit fizetnek a termékekért, így fordulhat elő az is, hogy az olcsóbb, import termék után nyúlnak a polcon. Mire számíthatunk idén? Kifogyhat-e a magyarok kedvenc méze a boltok polcairól?

Ennek jártunk utána Nagyernyei Attila segítségével, a Nagyernyei Családi Méhészet tulajdonosával, aki 1983 óta méhészkedik szálkai telephelyén. Feleségével saját telephelyükön, egy hektáron csak akácot termesztenek, ez is a fő profiljuk. Míg kezdetben 80-90 családdal üzemeltették a méhészetet, addig ma már 200 termelő családdal dolgoznak. Ahogy Nagyernyei Attila mondta, szerencsésnek tartja magát, hiszen az akác mellett, a telephelyükön körül számos gyógynövény is megtalálható. Így ezekből is van, hogy tudnak mézet készíteni. Környékükön a tavasz úgy kezdődik, hogy virágzik a gyermekláncfű, árvacsalán, majd a fehér fűz, ami csodálatos méhlegelő a méhcsaládoknak. Ezután virágzik a galagonya. Ennek a növénynek fontos szerepe van a népi gyógyászatban, de nagyon kedvelik a méhek is. Szorosan ezután pedig azonnal jön az akác.

Jelenleg is dolgoznak a méhek az akácon, de elég rossz képet látunk. Országrészenként, tájegységenként, rettenetesen változó a helyzet, mivel sávokban fagyott el az akác. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy egységes, szép kiterjedésű erdők nincsenek akácból, ilyen facsoportok, erdőrészek, hegytetőkön, hegygerinceken virágzik. Nagyon szomorú képet mutat, de ettől függetlenül, reménykedem abban, hogy az elkövetkezendő egy hétben még tudnak egy kicsit gyűjteni a méheink, mert jelenleg egy elhúzódó virágzást tapasztalunk

- magyarázta a méhész.

Mellett viszont rettenetesen panaszkodnak a kollégák, el vannak keseredve. Én megyei elnök is vagyok, tehát ismerem a többi termelő gondját, problémáját. El vannak keseredve, hiszen ez a sorozatos kudarc, ami az utóbbi időben éri a méhészeket, az már nehezen viselhető el. Nem is csoda, hiszen rettentős sok munkát belefektetnek/belefektetünk és nincs meg az eredménye. Fájdalmasan élik meg a méhészek, hiszen ennek anyagi vonzata is van

- tette hozzá.

Mint mondta, akármilyen furcsa, a koronavírus-járvány pozitívan hatott a méhészekre, hiszen az emberek rájöttek arra, hogy a méz egy természetes, gyógyhatású készítmény. És ahogy a tartós élelmiszerekre megnőtt a kereslet, úgy a mézre is. Ennek lehetett örülni.

Másrészt, nagyon kevés méhész rendelkezik tavalyról megmaradt mézkészlettel. Mint mondta, az országos készlet is a nullához közelít. Ilyenre 1983 óta nem is emlékszem, hogy történ volna, hogy ennyire kifogyjon a mézkészletek. Mivel a mézkészlet is megcsappant, így ez a bevétel sincs a gazdáknál, rettentő rosszul állnak anyagilag. Gyakorlatilag óriási energiát kell befektetni a méhcsaládok tavaszi felfejlesztésére, emellett drágább lett az útiköltség, a fuvarozás, hatalmas a költségek. Ráadásul ez már az ötödik szezon, amiben az akác hozama nagyon alacsony

- emlékezett vissza Nagyernyei Attila.

Az elmúlt év az minősíthetetlenül rossz volt, az ideit még nem tudom mert még van egy terület, ahol talán lesz szerény hozam. Tavaly viszont sehol nem volt semmi, nagyon rossz volt a hozam, 5 százaléka termett az országos átlagnak, épp ezért mindenki a tartalékait éli fel

- meséli az elkeseredett szakember.

Kitért arra is, hogy a méhcsaládok csökkenése is negatívan hat a méhészek munkájára. Ahogy arról beszámoltunk, helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre. A Nébih laboratóriumi eredményei és kockázatbecslése alapján öt esetben kellett a hasznos rovarok védelme érdekében elrendelni a növények megsemmisítését. A kimutatott növényvédőszer-maradék egyértelműen szabálytalan növényvédelmi technológia eredményeként jelenhetett meg.

Ahol kiszántották a repcét, olyan magas volt a Növényvédőszernek az aránya, hogy az egész táblát el kellett pusztítani, ami pedig még szomorúbb, hogy az Európai Unióban is tiltott permetszert használtak. Nagyon köszönjük a Nébih szakembereinek, akik ezt a kemény döntést meghozták, mert ezáltal rengeteg méhcsalád pusztulását is megakadályozták. Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a méhészeknek okoztak volna ezzel kárt, nem csak a méhek pusztultak volna ki, hanem ez az anyag bekerülve a talajvizekbe, ahogy az esővíz lemossa a repcéről, onnan bekerülhet az állatok szervezetébe is. Tehát elég összetett probléma ez, ezért jó, hogy ez a döntés megszületett. Nagyon nagy környezeti kárt előztek meg ezzel

- hívta fel a figyelmet a problémára Nagyernyei Attila.

Mint mondja, sajnos, nem mindent tudnak megelőzni a szakemberek, azokon a területeken, ahol hasonló szereket használnak, rengeteg méhcsalád kipusztul. A méhészek szerint hamar észre lehet venni, hogy a méhek ilyen területre tévedtek. A szakember szerint ilyenkor a méhcsaládok egy helyben toporognak, nem fejlődnek és egy jellegzetes mozgást végeznek: sétálnak. Ez azt jelenti, hogy röpképtelenek lesznek, a torizmuk lebénul, csak ugrálnak a fűben.

Elég fájdalmas ezt végignézni egy méhésznek, hogy a saját méhe így múlik ki. Ráadásul nem egy-két darabról beszélünk, hanem családokról. Épp ezért van, hogy a kaptárak egy ilyen eset után kiürülnek, elnéptelenednek. De elképesztő az is, hogy 30 évvel ezelőtt egy méhcsalád több méh volt mint most kettő-háromba. Tehát nagyon észre lehet venni az állománycsökkenést, Ez pedig nagyban befolyásolja a termelést

- magyarázta a méhész, aki kitért arra is, hogy a nehezebb időszakokban, a méhészeket mindig segítették valamilyen támogatással.

A Magyar Méhészeti Nemzeti program közkedvelt a méhészek körében, hiszen kisgépekre kaphatnak támogatásokat. Van az úgynevezett Európai Unió által engedélyezett és bevizsgált atkairtó készítményekre kapható támogatási forma. Emellett van még egy úgynevezett, de minimis támogatás. Gyakorlatilag az állam így ismeri el a méhek beporzó munkáját. Ez azért jó, mert egy száz méhcsaláddal dolgozó méhészet már 100 000 forintos támogatást tud elnyerni. Ebből tavaly kétszer részesültek a méhészek. Ez ugyan nem nagy összegnek tűnik, de főleg most, aki a túlélésért küzd, annak nagyon jól jön minden segítség, főleg a mostani helyzetben. Viszont az ágazatot nem lehet csak támogatásokból fenntartani, erre csak a vásárlók képesek. Ehhez viszont az szükséges, hogy a boltok polcain legyen jó minőségű, magyar méz

- fejtette ki Nagyernyei Attila.

www.hellovidek.hu