A hazai elsődleges munkaerőpiacon 16 ezer új álláshely szűnt meg, a közfoglalkoztatottak létszáma 16 ezer fővel csökkent, az itthonról külföldi telephelyre ingázók száma pedig hibahatáron belül változott, így a teljes foglalkoztatotti létszám 4.466 millió volt 31 ezer fős éves csökkenéssel az előző év azonos időszakához képest a január-márciusi időszak átlagában. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 24 ezer fővel 4.639 millióra csökkent. Így a legideálisabb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75%-a dolgozott az adott időszakban, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73.1%-os, 2019-es átlagos éves rátáját.

Márciusban önmagában 4.442 millió volt a foglalkoztatotti létszám, ami az előző hónaphoz képest 56 ezerrel kevesebb.

A foglalkoztatottak száma a feldolgozóiparban és a nem piaci szolgáltatások terület csökkent, a többi ágazatban pedig nőtt 2020 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 23 ezerrel, a közszolgáltatások területén pedig 40 ezer fővel csökkent a létszám, míg a mezőgazdaságban 9 ezer, az építőiparban 35 ezer, a versenyképességi felzárkózás szempontjából kiemelt fontosságú piaci szolgáltatások területén pedig 4 ezer új állás jött létre éves alapon. Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 3.7%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma 9 ezer fővel nőtt az előző 3 havi átlaghoz képest és 7 ezer fővel nőtt az egy évvel korábbi átlaghoz képest.

Azonban, ha az újonnan megjelent 56 ezer munkanélkülit módszertani okokból az inaktívak közé sorolás helyett munkanélkülinek számítjuk, akkor a munkanélküliségi ráta 4.7%-ot mutat ebben az időszakban és várhatóan a következő hónapokban ez több százalékponttal emelkedni fog. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint átmenetileg elképzelhető a 4-5 százalékpontos emelkedés is a hazai munkanélküliségi rátában a nyári hónapok elejére a korábbi szintekhez képest, az éves átlag pedig 7% körül lehet a jelenlegi becslések alapján, de nagyon jelentősek a bizonytalanságok. Az amerikai statisztikák igen aktív publikációinak köszönhetően szinte élőben látjuk, hogy mit okoz egy ilyen beavatkozás, ott a legutóbbi héten újabb 4.4 millió ember vált átmenetileg munkanélkülivé és ezzel 26 millióra nőtt a karantén kezdete óta a létszám, ami 15% körüli munkanélküliséget jelent egyelőre, ha ez a helyzet tartósan így maradna.

A hazai kormányzat munkahelyvédelmi intézkedései és a további adócsökkentések mindenképpen jó irányt jelentenek és tompíthatják a negatív munkaerőpiaci hatásokat, de a veszteségek így is jelentősek lesznek.

Kérdés, hogy a makrogazdasági egyensúly keresleti oldala mikorra lesz képes visszaállni a leállás előtti állapotba, jelenleg igen széles az erre az időintervallumra vonatkozó becslés. Szektorok szerint értelemszerűen a leginkább érintett iparág a turizmus, a vendéglátás, a légiközlekedés és a legtöbb, személyes kontaktussal járó szolgáltatás, míg

vannak szektorok, amelyek munkaerő-keresletét pozitívan érinti a jelenlegi helyzet: ilyen a kiskereskedelem, az online kiskereskedelem és a logisztika.

Ezt mutatja az is, hogy az utóbbi időszakan a különböző állásközvetítők szerint jelentősen nőtt ezeknek a hirdetéseknek a száma, de a jelentkezések száma még ehhez képest is a sokszorosára nőtt a fenti ágazatokban. Ez jól jelzi, hogy mekkora felszabaduló munkaerő jelent meg a hazai munkaerőpiacon (is), ami nem vetít előre pozitív kilátásokat a következő hónapok munkaerőpiaci statisztikáira, de remélhetőleg a második félévben már a visszarendeződés irányába tartó számokat ismerhetünk majd meg egy esetleges május végi „újranyitást” követően, prognosztizálja a szakértő.

hellovidek.hu