Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár
2023. október 18. 17:46
Két új elemmel, a székelykapuval és a lángossal bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság mai döntése értelmében.
A székelykapu egy olyan jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.
A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból választhatunk.
A Magyar Értéktár egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült. Az országban egyedülálló bokortanyás településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket, és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.
Bekerült a Magyar Értéktárba a zselici hársméz, amely egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. Több ezer méhcsalád szorgoskodik a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek a hársfa virágzása idején.
A Hungarikum Bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 152 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.
Forrás: AM közlemény
Kapcsolódó cikkek
A gazdák összefogtak, miután megrongálta a vihar a tanyát
2024. október 16. 13:15
Az a júniusi nap örökké emlékezetes marad Csapóné Hernádi Noémiék számára: tornádószerű vihar csapott le a tanyájukra.
Áldás a malom szomszédságában
2023. július 25. 14:18
Valószínűleg nincs még egy ilyen csodás terület a világon: az aranyló búzatábla mellett malom magaslik, a másik oldalán pedig a templom, aminek Péter és Pál a védőszentjei. Ez a hely kétségtelenül méltó rá, hogy itt áldják meg az aratásra érett gabonát, fogalmazott Kertész Róbert Tüskeszentpéteren, a hagyományőrző búzaföld-szentelés és a kézikaszás nap főszervezője az ünnepség megnyitóján.
Zalaszentgrót Tüskeszentpéter városrészében idén szervezte meg először az ünnepséget a helyi faluszépítő és kulturális egyesület, mert tagjai úgy gondolják, a település múltja, jelene és remélhetőleg jövője is szorosan kötődik a mezőgazdasághoz és a malomiparhoz, ezáltal pedig a búzához és az összes vele kapcsolatos munkálathoz.
