A béren kívüli juttatás nem új keletű dolog, már a szocializmus évei alatt is előfordult. Persze akkoriban nem a ma ismert cafeteria-elemeket lehetett választani: nemcsak a lehetőségek voltak mások, hanem a dolgozók igényei is - árulta el Klein Sándor munkapszichológus.

Szép iroda, autó, nyaralás, attól függően mire vágyott a dolgozó. Akkoriban az autó például kifejezetten státuszszimbólum volt, így a vállalati kocsihasználat az egyik legerőteljesebb béren kívüli juttatásnak számított. Sőt volt, aki alacsonyabb bérért is elment dolgozni, ha kapott hozzá vállalati autót - magyarázta Klein Sándor.

Hasonló a helyzet a nyaralással, amit már bőven a rendszerváltás előtt támogattak a cégek. Persze ez is attól függött, ki, milyen pozícióban dolgozott. Egy átlagos munkásnak természetesen nem volt esélye egy kubai nyaralásra, ám magasabb szinten ez sem volt lehetetlen. Alacsonyabb pozícióban maradt az NDK, netán a Balaton.

És hogy miért alakult ki ez a fajta juttatás? Klein szerint a béren kívüli jutalom olyan, mint az ajándék, hiszen gyakran olyan dolgokra költi az ember, amelyeket amúgy nem biztos, hogy megvett volna. Egyetért ezzel az állítással Balázs Krisztián, az Edenred ügyvezetője is, aki szerint a béren kívüli juttatásra általában másként tekint a dolgozó, mint a fizetésre: sokkal inkább tartja extra bevételnek, amelyből nem kell spórolni, hogy hónap végére maradjon ételre, tankolásra vagy éppen új cipőre a gyereknek. Ennek megfelelően a cafeteria elköltése általában nem okoz lelkiismeret-furdalást akkor sem, ha olyasmire fordítja az ember, amire a fizetéséből alapvetően nem szívesen áldoz. Ilyen lehet például a kozmetikus, a drága üdülés, az étteremben étkezés és még hosszan lehetne sorolni.

Éppen ezért Balázs Krisztián szerint a cafeteria nemcsak a munkaerő megszerzésében, hanem megtartásában is kiemelt szereppel bír. Ezt Klein Sándor is elismeri, ám szerinte az sem mindegy, hogy milyen juttatást adunk a dolgozónak. A munkapszichológus szerint sokszor előfordul, hogy a vezetőség nem tudja, mi motiválja a beosztottat. Ilyenkor hiába gondolja egy drága ajándékkal növelni az elkötelezettségét: ha azt nem igényelte a dolgozó, azzal nem fogja elérni a célját, sőt, az is lehet, hogy rosszul jön ki belőle a végén. A jó vezető ehelyett belegondol abba, hogy mi az, ami jobban motivál, mint amibe kerül. Ehhez persze ismerni kell a beosztottakat - hangsúlyozza Klein Sándor. Szerinte akad olyan ember, akit egy kitüntetés például kifejezetten motivál, míg másoknál ugyanez azt az érzést váltja ki, hogy csak le akarják rázni anélkül, hogy pénzt adnának neki.

Nemcsak a dolgozó igényei, de az általa elfoglalt pozíciótól is függ, milyen béren kívüli juttatást érdemes neki adni - tette hozzá Balázs Krisztián. Egy magasabb pozícióban lévő dolgozónak fontosabb a menedzserszűrés vagy például a sportolási lehetőségek támogatása, mint egy kevésbé kiemelt területen dolgozónak, akinek kisebb a fizetése, inkább a "készpénzközeli" megoldások jelenthetnek pluszmotivációt. Ezeken kívül természetesen a heti egyszeri gyümölcsnap, az irodai masszázs, az étkezés támogatása mind-mind olyan cafeteria-elem, amellyel azt lehet éreztetni, hogy fontos a dolgozó jóléte. Ahol pedig a túlóra a munkanapok részévé vált, ott az olyan célzott jóléti juttatások érhetnek el valódi hatást a dolgozóknál, mint például a negyedévenkénti extra szabadnap.

A cafeteria fontosságát az is adja, hogy amíg régebben az embereknek jellemzően 1-3 munkahelyük volt egész életükben, addig ma már a fiatalok jellemzően 1-3 évente váltanak állást - mondta Klein Sándor. A munkapszichológus szerint van egy másik fontos generációs különbség is: a mai fiatalok sokkal kritikusabbak és jobban utána is néznek a lehetőségeiknek. Ez azzal jár, hogy amennyiben nem azt kapják, amire vágynak, az jelentősen csorbíthatja a céggel szembeni lojalitásukat.

Bár természetesen a mai napig a fizetés a döntő tényező egy munkahely választásánál, amennyiben sikerült eltalálni, hogy a dolgozók milyen egyéb juttatásokra vágynak, úgy az nagyon megerősítheti a hűséget vagy éppen odacsábíthatja a kívánt munkaerőt. Ez pedig, a mai, fluktuációval terhelt időszakban kiemelten fontos lehet a vállalatok számára - emelte ki az Edenred ügyvezetője. Ez már csak azért is igaz Balázs Krisztián szerint, mivel a béremelés a tapasztalataik szerint csak egy darabig jelent motivációt, 3-6 hónap után erodálódik: a dolgozók jellemzően elfelejtik, hogy kaptak emelést, és ez újra igényként jelentkezik. Így tehát a fizetés növelésének szinte csak rövid távú hatása van, miközben a célzott juttatás azt mutatja, hogy valóban fontos vagyok a cégnek - magyarázta Balázs Lrisztián, aki szerint csak a HR-es kolléga kreativitása szab határt annak, hogy milyen célokat tud kiszolgálni a cafeteriával.

Nagy változások jönnek

A jövőre életbe lépő változások miatt jelentősen átalakul a cafeteria-rendszer (lásd keretes írásunkat), aminek hatására sok cég máig bizonytalan, hogy milyen csomagot ad majd a dolgozóinak.

Az Edenred kutatása szerint - persze ez bérszinttől és juttatási összegtől is függ - a vállalkozásoknak átlagos 1,5-3 százalékkal megnövekedett adóteherrel kell számolniuk, amennyiben az ideihez hasonló összegben akarnak nettó cafeteria-juttatásokat adni - árulta el Balázs Krisztián, aki szerint a cégek többsége be fogja vállalni a nagyobb költséget.

Mint mondta, bár a változások életbe lépése után megmarad a juttatási célok sokszínűsége, ezzel párhuzamosan jelentősen egyszerűsödik a helyzet, hiszen a Szép-kártyán kívül csak egy-két nem túl népszerű megoldás marad kedvező adózás alatt. Minden más bérként adózik, így pedig véleménye szerint olyan megoldások kerülhetnek előtérbe, amelyek bármilyen típusú juttatást támogatni tudnak. Ilyen például az Edenred-kártya, amellyel radikálisan lehet csökkenteni az adminisztrációs terheket.

Így működik mindez a gyakorlatban

A saját tapasztalatunk szerint az irodai dolgozók körében nagyobb az érdeklődés a jövő évi cafeteriával kapcsolatban, míg a fizikai állomány eddig csak a vezetőin keresztül érdeklődött a változásokról - mondta Vincze-Borbély Márta, a Merkbau HR-vezetője.

A szakember elmondta, hogy bár a dolgozói igények folyamatosan változnak, egy minden körülmény között változatlan: nem akarnak őket hátrányosabb helyzetbe hozó változást. A cégnél ennek megfelelően továbbra is megtartják a cafeteria-juttatásokat, amelyet úgy próbálnak átalakítani, hogy az "a legkisebb fájdalommal járjon."

A mindenki számára előnyös arany középút megtalálásában Vincze-Borbély Márta szerint komoly szerepe lehet az Edenred-kártyáknak. Ezeket tavaly vezették be a cégnél, miután két éve felmérték a dolgozói igényeket és próbáltak olyan csomagot összeállítani, amely tükrözi a dolgozói igényeket. Mint mondta az Edenred-kártya azért is népszerű a dolgozóik körében, mert a kártyán lévő összeget szinte bármilyen célra fel tudják használni a dolgozók.

Bár a Szép-kártya továbbra is a legnépszerűbb eleme a cafeteria-csomagnak, ez Vincze-Borbély Márta szerint leginkább az ismertsége miatt van, a tavalyi év elején sokan azért nem választották az Edenred-kártyát, mert még nem ismerték. "Azóta viszont többen év közben akartak átlépni, ahogy vélhetően idén is többen választják a szabadabb elkölthetőséget biztosító Edenred-kártyát" - mondta a Merkbau HR-vezetője.

napi.hu