Különbséget kell tennünk a parkolási szolgáltatás és a bérbeadás között. Bérbeadás esetén van lehetőség áfa levonására, parkolási szolgáltatásnál nem -  válaszolt a HR Portál kérdésére Sinka Júlia, a Pallas70 Oktatási Kft. munkatársa, okleveles adószakértő.

A parkolási szolgáltatás körébe tartozik a parkolási lehetőség biztosítása gépjármű, motorkerékpár részére, fedett vagy nyitott parkolóban, parkolóházban, garázsban, valamint az utcai, úti, közterületi parkolási díj beszedése.

Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése körébe soroljuk a havi, éves bérleti díj ellenében a lezárható garázs, garázs jellegű tárolóhely, lakókocsi-parkoló, egyéb parkolóhelyek rendelkezésre bocsátását.

Az Áfa tv. 86. §-a főszabályként biztosítja az ingatlanok bérbeadásának adómentességét, de a jogalkotó rögzít kivételeket is: a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra adómenteség nem alkalmazható.

Parkolási szolgáltatás – mikor vonható le az áfa?

A parkolóhely bérbeadási szolgáltatás nem tartozik azok közé a szolgáltatások közé, amelyekre az Áfa tv. 124. §-a szerinti adólevonási tilalom vonatkozik, így az adótörvény általános adólevonási szabályai az irányadóak. Ez azt jelenti, hogy a társaság az igénybe vett szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfát abban a mértékben vonhatja le, amilyen mértékben az az adóköteles tevékenységéhez kapcsolódik.  

Ezzel szemben a parkolási szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó még abban az esetben sem vonható le, ha ezt a szolgáltatást az igénybe vevő cég saját, adóköteles termékértékesítése vagy szolgáltatásnyújtása érdekében használja.

Hogy különbözetjük meg a kétféle szolgáltatást? Sajnos a különbségtétel nem olyan egyszerű, hogy azt mondhatnánk, ha a társaság közterületi parkolóhelyen parkolt, akkor parkolási szolgáltatást vett igénybe, míg ha hosszú távra garázst bérelt, akkor bérbeadási szolgáltatásért fizetett. Hiszen nem mindegy, hogy egy őrzött, magán parkolóhelyen hagyta a cég az autót (akár alkalmanként, akár hosszú távon), vagy egy parkolóházban.

A gyakorlatban, a már lezajlott adóellenőrzések kapcsán kialakított adóhatósági álláspont szerint, a bérbeadással kapcsolatos felügyelet mértéke tekinthető elhatárolási szempontnak a kétféle szolgáltatás megítélésében.

Ennek megfelelően, az áfa nem vonható le, ha a szolgáltatást nyújtó közvetlen felügyelete és/vagy őrzése mellett vehető igénybe a parkolás. Ez a felügyelet jelentheti azt, hogy a szolgáltatást nyújtó vagy annak alkalmazottai jelen vannak a helyszínen, de azt is, hogy az általa üzemeltetett automata berendezés alkalmas a használat idejének, helyének pontos regisztrálására.

Ezzel szemben, az áfa levonhatósága szempontjából bérbeadásnak minősülő szolgáltatás esetén a felügyelet mértéke kisebb: a bérbeadó nem szándékozik felügyelni a folyamatos használatot, nem alkalmaz ehhez kapcsolódóan személyzetet sem. A használat díja tehát nem függ a tényleges használattól, attól, hogy egy adott számlázási időszakban egyáltalán igénybe veszi-e a bérlő a szolgáltatást.

Az előzőeket összegezve, ha az adólevonási jog gyakorlása kapcsán szeretnénk eldönteni, hogy parkolási szolgáltatás igénybevételéről vagy parkolóhely bérbeadásáról van-e szó az adott esetben, elsősorban a felügyelet mértéke az elhatárolás alapja, és nem a szolgáltatás igénybevételének időtartama. Fontos azonban – és az adójogi viszonyokról általánosságban is elmondható–, hogy mindig a konkrét eset összes körülményét mérlegelve dönthető el, miként kell eljárni.

Amennyiben parkolási szolgáltatásról van szó, arra az Áfa tv. előzőekben már említett levonási tilalma vonatkozik – mondta Sinka Júlia. Ugyanakkor, ahhoz, hogy a társaság elszámolhassa ezt költségként, szüksége van valamilyen bizonylatra, amely igazolja a szolgáltatás tevékenységéhez kapcsolódó igénybevételét.

Ha a cégautó parkolási díját a magánszemély a saját, nem céges mobiltelefonjával fizeti ki, ennek összege értelemszerűen az ő nevére, címére szóló telefonszámlán fog majd megjelenni, bár a cégautó rendszámára vonatkozóan. Tekintve, hogy adólevonási jog e tételhez nem kapcsolódik, a költség elszámolását (és az érintett magánszemélynek való megtérítését) az érintett telefonszámla másolata is megalapozhatja akár kiküldetési rendelvénnyel való elszámolás részeként is.

Ám szerencsésebb és főleg szabályosabb, ha a társaság költségeinek könyvelését a nevére és címére szóló számla, mobillal fizetett parkolás esetében a céges telefonról indított fizetés támasztja alá, és nem kell a magánszemélyt, illetve telefonkészülékét „közbeiktatni”. A magánszemély telefonszámlájának előzőek szerinti másolása adatvédelmi kérdéseket is felvet.    

Elmondható, hogy a munkavállaló általános kártérítési felelősségének alapja az, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegje.

A munka törvénykönyve (Mt.) általános szabályai szerint a munkavállaló köteles munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni.

Ha munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének nem tesz eleget – ha nem úgy jár el, ahogy az adott helyzetben elvárható –, és ezzel a munkáltatónak kárt okoz, akkor azt köteles megtéríteni. A kötelezettségszegés megnyilvánulhat tevőlegesen, de az akár lehet mulasztás is.

Fontos kérdése a kártérítési felelősségnek a felróhatóság: úgy járt-e el a munkavállaló, ahogy az adott helyzetben általában elvárható vagy sem? Ez adott esetben a cégautóval való tilosban történő parkolás vagy gyorshajtás esetére is érvényes kérdés.

Amennyiben a felróhatóság megállapítható, vagyis a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható– és a nem megengedett helyen történő parkolás és a gyorshajtás esetében jellemzően a szabályok tudatos megszegéséről van szó – akkor is jelentősége van a vétkesség mértékének.

A munkavállaló a teljes kárt csak szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetén köteles megtéríteni, ha „csak” gondatlanul járt el, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.
A szándékosságot nem kell különösebben magyarázni: az irányadó bírósági gyakorlat alapján a szándékosság akkor állapítható meg, ha a munkavállaló előre látja cselekményének, mulasztásának károsító következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék).

Fontosabb azonban a súlyos és a „sima” gondatlanság közötti különbségtétel.

A bírósági gyakorlat szerint súlyos gondatlanságnak minősül a tudatos gondatlanság: ha a munkavállaló ugyan előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában– nem „mérik be” a gyorshajtást, nem veszik észre a tilosban való parkolást –, illetve a hanyagság (a magatartása következményeit azért nem is látja előre, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztja). A hanyagság kirívóan súlyos esetei is idetartoznak: ha a károkozó feltűnő közömbösséggel jár el, a gondossági kötelezettségét kirívóan figyelmen kívül hagyja.

A cégautóhoz kapcsolódó bírság esetében valószínű, hogy a munkáltató az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek könnyedén eleget tesz, bizonyítva, hogy a kár (adott esetben a bírság), a munkavállaló szándékos magatartásának következménye, és így a társaságnak okozott kár megtérítését követelheti az érintettől (levonhatja a munkabéréből).

Amennyiben a magánszemély autóját a cég tevékenységével összefüggésben (például kiküldetés vagy üzleti partner felkeresése) veszik igénybe, úgy a parkolási díj is elszámolható ideális esetben a parkolási nyugta alapján, a cég nevére kiállított számlával, vagy a mobiltelefon számlával kapcsolatban az előzőekben részletezettek szerint. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez jó ötlet! Ugyanis a magánszemélynek cégautóadót kell fizetnie, ha a járműve használatával kapcsolatban költségek elszámolására kerül sor.  

Ha egy irodaház parkolójában vagy parkolóházban kap a vállalkozás beállási lehetőségeket, amely kizárólag a cégé, azt más nem használhatja - ezeket rendszerint rendszámmal meg is jelölik. Ebben az esetben meghatározott parkolóhely, illetve egy adott helyiség vagy annak egy része bérbeadásáról van szó.

Ha a cégautókat csak és kizárólag a vállalkozás tevékenysége érdekében használják – és ezt az útnyilvántartás is alátámasztja – akkor az áfa egésze levonható. Egyebekben csak a céges használat arányában.

Ha a parkoló az ügyfelek, saját dolgozók részére bérelt parkolóhelyeket is jelent, azok rendelkezésre bocsátásával a társaság térítésmentesen parkolási szolgáltatást nyújt mind az ügyfeleinek, mid a parkolóhelyeket saját gépjárművük elhelyezéséhez igénybe vevő dolgozói számára. Az áfa ez esetben nem vonható le.

Kovács Regina

www.hrportal.hu