Nem lesz nehéz hitelhez jutniuk a hazai agrárvállalkozásoknak, szinte az összes pénzintézet versenyt hirdetett a gazdák kegyeiért. Ennek oka egyrészt az, hogy a mezőgazdasági termelők az egyik legmegbízhatóbb ügyfélkategóriába tartoznak, másrészt az, hogy a minden évben elérhető terület­alapú és termeléshez kötött támogatások mellett idén már a beruházási pályázatok is megjelenhetnek a finanszírozásban.

Kényszertörlés eljárás alatt lévő cég munkaügyi és bérszámfejtési teendőiről feltett olvasói kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A modern világ kihívásai, az állandó változás nagyon gyors alkalmazkodásra késztetnek minket, olyanra, amihez alaposan ki kell lépnünk a komfortzónánkból. De hogyan tudunk erre, ha nem is felkészülni, mert azzal már késében vagyunk, hanem lépést tartani vele? Erről is kérdeztük Lőrincz Orsolyát, a GROW Csoport ügyvezetőjét. A téma a március 21-i Tréning Kerekasztal Konferencián is napirenden lesz.

A CSR-nek számos definíciója létezik. Én abból a megközelítésből szeretek kiindulni, ami valahogy úgy fogalmaz: a törvényi és etikai előírásokon túlmenően a vállalat biztosít valamilyen kedvezményt, valami pluszt a társadalomnak. Ez alapján sajnos nem tölthetett el a büszkeség és elégedettség érzete. Ha volt is CSR tevékenység, akkor is amolyan klasszikus top-down hozzáállással valósult meg. Azaz a dolgozók nem lettek bevonva a vállalat etikai politikájának kidolgozásába, nem volt ráhatásunk arra, hogy kit, miért, hogyan támogat a vállalat. Sőt, maga a támogatás sem kapott nagy publicitást cégen belül. Ezért mi (dolgozók, üzemi tanács) sem vontuk be a céget a felelősségvállalási programjainkba! Persze ez így nem teljesen igaz, viszont én itt most a felelősségvállalás ama szeletéről fogok írni, amit mi dolgozók alulról építkezve valósítottunk meg.

A vállalatok folyamatosan küzdenek azzal, hogy hatékonyan informálják dolgozóikat. Zuhanó minőség a termelésben, félreértés miatt csúszó határidők, pletykák és bizalmatlanság a vezetőség felé. Ezek a leggyakoribb tünetei a belső kommunikációs problémának. A kommunikáció tág és sok cég számára nehezen megfogható, viszont ha le akarjuk győzni a fluktuációt, foglalkoznunk kell a területtel.

Egyre több olyan munkahely van, ahol legalább informális elvárások diktálnak az alkalmazottaknak, milyen legyen a megjelenésük, munkahelyi viseletük. Utánajártunk, mi és hogyan formalizálható, ki mit fizet, miért felel. Megtudtuk, hogy a munkaerőhiány miatt a cégek vezetése általában lazábban kezeli, hogy a dolgozók használják-e a védőfelszereléseket vagy nem. Nem akarják elijeszteni őket a cégtől.

2007 óta nem akartak ennyien fejleszteni a magyar cégek közül, jelenleg ugyanis a kkv-k 75 százaléka – köztük jelentős számban agrárcég – készül valamilyen beruházásra. A célokat tekintve jelenleg a termelő beruházások állnak a középpontban.

Ugye te is kaptad már magad azon, hogy egy céget az alapján ítéltél meg, amit egy ott dolgozó, vagy a céggel szoros kapcsolatban levő ismerősöd mesélt róla?

Egyre nehezebben tudnak vállalati nyaralókban pihenni az alkalmazottak, tíz év alatt ugyanis 48 ezerről 11 ezerre csökkent a férőhelyek száma. Az adószabályok miatt piaci árat kellene fizetni, ez viszont nem éri meg a munkavállalóknak.