Fotó: Magnolia Art Kft

 

A tervezésben Vincze Tamás ügyvezető, Green City akkreditált okleveles kertészmérnök és Csuka Veronika okleveles tájépítészmérnök is részt vett, akik megosztották velünk tapasztalataikat.

 

Zalakaros gyógyhely komplex turisztikai fejlesztése című projekt részeként 2018-ban kezdődött meg a település 5,5 hektáros részének nagyszabású területrendezése. Rendezvénytér épült fogadóépülettel, színpaddal, parkolóval és egyéb kiegészítő beruházásokkal. A zöldfelületeket a Magnolia Art Kertépítő Kft munkatársai tervezték, melynek egyik izgalmas szelete egy fenntartható városi csapadékvíz kezelő rendszer (SUDS) kialakítása volt. Ezzel hazánkban elsőként, egy település központjában valósult meg egy olyan innovatív megoldás, mely a természet körfolyamatain alapszik (Természet-Alapú Megoldás – Nature Based Solution). A természet-alapú megoldások az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják.

 

A tervezésben Vincze Tamás ügyvezető, Green City akkreditált okleveles kertészmérnök és Csuka Veronika okleveles tájépítészmérnök is részt vett, akik megosztották velünk tapasztalataikat.

 

Miért volt szükség csapadékvíz kezelő rendszer kialakítására, miért nem esőkert épült Zalakaroson?

A környező területekről lejövő vizek korábban a település csapadékvíz hálózatába kerültek, jelentősen megterhelve azt. Vincze Tamás javasolta, hogy a túlterhelés miatt más megoldást kell találni, el kell szikkasztani a csapadékvizet. Újszerű, előremutató, olcsóbb megoldás született. A társtervezők és az önkormányzat támogatta az elképzelést, a testületi ülés jóváhagyta. A tervezői egyeztetéseken a lakosság is részt vett, a tervezési folyamat alatt rendszeres volt a tájékoztatás.

A rendszer nagyon új megoldás volt akkor Magyarországon, ezért széleskörű kutatómunka előzte meg a tervezést. Nem esőkert épült, hanem egy sok elemet magába foglaló, komplex városi fenntartható csapadékvíz kezelő rendszer jött létre. Ahol csak lehetett, igyekeztünk vízáteresztő burkolatot alkalmazni. Meg kellett oldani, hogy a parkolókról és egyéb burkolatokról lejövő vizek miatt olyan szűrőrendszert építhessünk be, ami olajfogó, a nehézfémeket kiszűri és tisztítja, hogy végül a rendszerbe megfelelő minőségű víz jusson. Terepalakításkor a kikerülő földből olyan terepdombokat hoztunk létre, amik az idekerülő vizet be tudják fogadni. A megtervezett rétegrendek biztosítják a víz elszikkadását, így az helyben hasznosul. A földmunkák tervezésénél célunk volt, hogy ne kelljen elvinni, majd újrahozni földet, legyen földtömeg-egyensúly. Minél olcsóbban, egyszerűbben, helyi eszközökkel, anyagokkal akartuk létrehozni a rendszert.

 

Milyen területen épült meg a csapadékvíz kezelő rendszer?

A terület korábban sportpálya nagyságú salakos futópálya volt, ennek helyén egy faj és fajta gazdag életközösség jött létre, ezzel együtt a csapadékvíz kezelés problémáját is megoldottuk. A két szikkasztórendszer egyike 476 m2 területű, legmélyebb pontja a terepszinttől számítva két méter mélyen van, a 199 m2 területű egység mélysége pedig egy méter. Összesen 4718 m2 nagyságú felületről (tetők, burkolatok) jut a víz a szikkasztórendszerbe.

 

Milyen előtanulmányokat végeztek, mint tervezők?

Hazai gyakorlatban is megvalósult mintánk a Miskolctapolcai strandfürdő Green City akkreditált átalakítása volt. Hasonló elvek mentén készült, mint amit mi is alkalmaztunk, helyi anyagok használata, helyben hasznosítás. Elsősorban külföldi példákat kerestünk, olyan angol kiadványokat néztünk át, melyek a csapadékvíz kezeléssel foglalkoznak. Sokféle megoldásból igyekeztünk tapasztalatot szerezni, hiszen Magyarországon akkor még nem épületek hasonló rendszerek. A tervek leadása előtt jelent meg a Budapest Fővárosi Önkormányzat Zöldinfrastruktúra füzeteinek kiadványa a vízérzékeny tervezés témában, ami sokat segített.

 

Milyen a talajszerkezet összetétele? Talajjavításra, plusz tápanyag kijuttatására volt szükség?

Készült geotechnikai szakvélemény, ez alapján tudtuk megállapítani, hogy a terület egyáltalán alkalmas-e víz elszivárogtatására. A szakvélemény alapján alakítottuk ki a termőréteget, ami 20-30 cm vastagságban került a felszínre. 30 %-a homok volt a vízáteresztés miatt és 70 %-ban termőfölddel kevert komposztot tartalmazott.

 

A növényanyag összeállításakor mennyire tudtak külföldi tapasztalatokra támaszkodni?

A növényalkalmazás nagyon izgalmas feladat volt, kulcsa a vízfelvevő és párologtató felületek kialakítása. Jellemzően honos fajokat kerestünk, de klímaadaptív növényeket is választottunk. 16 db lombosfa, 460 db cserje is került a területre, de a szikkasztó felületre inkább évelőket és díszfüveket ültettünk, összesen 2600 db-ot. Kétféle lágyszárú növénycsoportot különítettünk el. A terület egy része egy-két hétig víz alá kerülhet, utána viszont kevés a csapadék, akár heteken át szárazság lehet. A kiválasztott fajtáknak ezért bírniuk kell az időszakos vízborítottságot is. A terület másik részére kimondottan szárazságtűrő növényeket terveztünk. Ezek a magasabban fekvő területek, ahol a lejtős kialakítás miatt gyorsan elszivárog a víz, ott folyamatos szárazságot kell elviselniük a növényeknek. A telepítés utáni első pár évben a begyökeresedés miatt szükséges az öntözés. Automata öntözőrendszer nem épült ki, egy lelkes fenntartó csapat megoldja a feladatot kézi öntözéssel.

 

Milyen növényfajtákat választottak, milyenek a tapasztalatok?

Három éve telepítettük a növényeket, ezért ennyi idő távlatából vannak csak tapasztalataink. A virágosnád (Miscanthus sinensis), a vesszős köles (Panicum virgatum), a pántlikafű (Phalaris arundinacea), a réti füzény (Lythrum salicaria) jól tolerálják a körülményeket, a törpe füzek (Salix purpurea ’Nana’, S. viminalis) pedig meglehetősen jól bírják a szárazságot is. Mivel ez a terület a település frekventált helyszíne, a fajtaválasztásnál fontos volt a látvány, a színvilág is, hiszen Zalakaros fürdőváros, ahol a lakosság és az üdülők az intenzív virágágyások, egynyári kiültetések látványához vannak hozzászokva. Ezért kerültek be többek között sásliliomok (Hemerocallis fajták), nőszirmok (Iris sibirica), zsályák (Salvia nemorosa fajták).

 

2018-19 –ben zajlottak a tervezési munkák, a kivitelezés pedig 2020-ban fejeződött be. Három éve működik a csapadékvíz kezelő rendszer. Betölti a szerepét?

A település elégedett vele. A szivárogtató felület teljesítőképessége idővel csökkenni fog, ezért szükség lesz majd korrekcióra. A talajlazítást kell megoldani, mert a talajfelület megtelik porral, bemosódik az aprószemcsés réteg, ami csökkenti a szivárogtató képességet. A kifolyórészeket folyamatosan karban kell tartani. Vannak olyan növényfajták, amik nem bírták a nagy szárazságot, azokat cserélni kellett. Az első évben sok gyomlálásra volt szükség a területen, a gyepfelületek kaszálását és az öntözést kellett még megoldani a fenntartás során.

 

Hogyan fogadta a lakosság az újdonságot?

Az emberek nagyon szeretik, látványelem lett a településen. Pihenőparkként is üzemel, vannak padok, le lehet ülni. Megváltozott a terület állat és növényvilága, biodiverzitása. A lakosság aggódott, amikor a munkagépek két méter mélységben 70 méter hosszan kiemelték a talajt a területről, nem értették, mi történik, eléggé kétségbe voltak esve. Amint megerősödtek az évelők és kezdett színesedni a terület, akkor nyugodott meg a lakosság. Fontos a tájékoztatás, különösen az új dolgoknál. Helyeztünk ki táblákat, ahol megmagyarázzuk a rendszer célját, lényegét, szó van a csapadékvíz körforgásról, a villámárvizekről. Azóta eltelt években hazánkban is felkapott téma lett a csapadékvíz kezelés, az esőkertektől kezdve a bioárkokig. Vannak már mintaprojektek, fontos, hogy a hasznosság mellett ezek a rendszerek jól is nézzenek ki. Sok a pozitív visszajelzés a park látogatóitól, rendezvényhelyszínként is megtalálta szerepét a település életében.

 

forrás: agrotrend.hu/Megyesi Éva