Több jogszabályt szükséges egyszerre olvasnunk

Míg a korábbiak folyamán a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések eljárásával kapcsolatosan elegendő volt a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv. ismerete, addig ma legalább 3 jogszabály ismerete alapvető. A szabályozás érdemi része a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény [Fftv.] tartalmazza. Ennek szabályait egészíti ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet. A bírságok tekintetében ugyanakkor a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (Szankciótv.) rendelkezéseit is kell ismerni. Amikor tehát valamilyen minőségben eljárásban találjuk magunkat, alaposan tekintsük át az érintett jogszabályok mindegyikét.

Egyedül a vizsgált munkáltató minősül ügyfélnek az eljárásban

A hatóság az eljárása eredményeképpen kötelezettséget csak a foglalkoztatóval szemben állapíthat meg. Ügyélnek így csupán az a foglalkoztató minősül, amellyel szemben az ellenőrzést, eljárást a hatóság lefolytatja. Ebből az is következik, hogy a munkavállaló, panaszos, közérdekű bejelentő nem minősülnek ügyfélnek. Ha nem minősülnek ügyfélnek, akkor az ügyféli jogok sem illetik meg őket. Ezzel összefüggésben fontos arra is rámutatni, hogy habár a hatósági döntés például a bejelentést tevő személyre kihathat (pl: bejelentést tevő, színlelt megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemély), rá nézve közvetlen jogot vagy kötelezést nem tartalmaz. Ezen jogait munkaügyi perben tudja érvényesíteni az érintett.

Bejelentés nélküli foglalkoztatás esetében minimum 1 hónapra jön létre a munkaviszony

A jogszabályváltozás legfontosabb szigorításai a bejelentés nélküli foglalkoztatáshoz kapcsolódnak. Az egyik legfontosabb szabály az, hogy amennyiben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeképpen bejelentés nélküli foglalkoztatást tár fel, abban az esetben az ellenőrzés kezdetét megelőző legalább egy hónapra hozza létre a munkaviszonyt. Természetesen amennyiben megállapítható, hogy a felek akarata hosszabb időtartamú jogviszony létesítésére irányult, abban az esetben a hatóság is ennek megfelelően állapítja meg a jogviszony időtartamát. Amikor tehát egy vállalkozás a bejelentés nélküli, jellemzően rövid időszakra létesített "foglalkoztatást" fontolgatja érdemes átgondolni, hogy a kockázatot összegszerűen megéri-e bevállalni.

Megvásárolható a rendezett munkaügyi kapcsolatok státusza

A rendezettlen munkaügyi kapcsolatok státusz a vállalkozásoknak a bírságnál lényegesen nagyobb kárt tud okozni, mivel akadályozhatja a költségvetési juttatásra való jogosultságot, pályázatokon való részvételt. A hatályos szabályozás szerint az államháztartásról szóló törvény alkalmazása szempontjából nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit

 a) az állami adóhatóság vagy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,

 b) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság

 ba) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a gyermekmunka tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése,

 bb) a foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó jogszabályban a munka díjazására vonatkozó rendelkezések megsértése,

 bc) a munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályainak megsértése vagy

 c) az Ombudsman az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtott. Sérti a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét az is, amennyiben a vállalkozást harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt bírsággal sújtották.

Azt azonban sokan nem tudják, hogy a foglalkoztató naptári évenként egy alkalommal jogosult kérni, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság – a harmadik országbeli állampolgárnak a munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása miatt kiszabott munkaügyi bírság kivételével – a nyilvánosságra hozatali időtartam leteltét megelőzően törölje a közzétett és végrehajtott határozattal kapcsolatos adatokat a honlapjáról, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg teljesíti a kormányrendeletben meghatározott mértékű befizetést. Nyilvánosság hiányában ugyanakkor a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye sem sérülhet.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd