A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerinta használatban lévő ipari és lakossági fa- és vegyes tüzelésű berendezések, például kályhák, kandallók, kazánok száma meghaladja a 70 milliót Európában.

 

Ezek legtöbbje környezetvédelmi szempontból elavult, emiatt a kibocsátott káros füstgázok összmennyiségének körülbelül fele ezekből kerül a levegőbe.

 

Egyre erősebb az igény a környezetbarát megoldásokra, a cégeknek és a közintézményeknek pedig a törvényi szabályozás miatt is lépnünk kell. Számukra is megoldást jelenthet a szegedi fejlesztés, a katalitikus füstgáztisztító tégla, amely a tesztelés fázisánál jár– írták.

 

Sápi Andrást, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszékének docensét idézve kiemelték, a füstgázban rengeteg káros anyag van. Ilyenek például a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a koromszemcsék. Ezek az emberek egészségét is károsítják, de nem tesznek jót az épületeknek, sőt a sarkvidékeken lévő jégtakarónak sem.

 

A szakember hozzátette:

 

KUTATÁSAIK CÉLJA AZ VOLT, HOGY AMIKOR A FÜSTGÁZ ELHAGYJA A TŰZTERET, A KÁROS ANYAGOK KONCENTRÁCIÓJA, MENNYISÉGE MINÉL KISEBB LEGYEN.

 

Kifejtették: a fejlesztés alapelve az autók katalizátoráéhoz hasonló. Alapvető különbség azonban, hogy ez a megoldás fatüzeléshez és a vegyes tüzeléshez optimalizált, illetve nem a hagyományos nemesfémek kedvező tulajdonságaira épít, hanem a könnyen beszerezhető és elérhető árú, nemesfémmentes anyagokon alapuló kerámiákra. Éppen ezért jelentősen olcsóbb.

A tüzelőberendezéseknél, amikor nem tökéletes az égés, nagyon sok szén-monoxid, füst és koromszemcse hagyja el az égésteret. Ez a tégla átalakítja ezeket a molekulákat kevésbé, vagy egyáltalán nem ártalmas molekulákká. Jelenlegi állapotában a módszer az életre is veszélyes szén-monoxid kibocsátását a felére képes csökkenteni, emellett pedig javítja a kályha hatásfokát is.

 

A néhány százalékos hatékonyságnövelés 50-100 kiló fa megspórolását jelentheti egyetlen fűtési szezonban– ismertette az egyetem.

 

A projekt során az SZTE szakemberei különböző összetételű kerámiamasszákat készítenek, és abból 3D nyomtató segítségével hozzák létre a kerámiahordozókat, amelyeket szárítás, égetés után még kezelnek, majd tesztelnek. A kutatás-fejlesztési munkába bevonták a hallgatókat is.

 

Forrás: MTI