Nagyot esett az elmúlt hetekben a hazai sertésfelvásárlási árakat is nagyban meghatározó német jegyzés 

 

Nyugat-Európában az idei első félévben 8 százalékkal csökkent a sertésvágások száma

Az elmúlt hetekben történelmi, 2,5 eurós csúcsról 2,1 euróra csökkent az egy kilogramm hasított súlyra vetített németországi sertésjegyzés. Ez azért fontos, mert hatással van a magyar élősertás-árakra is: a néhány héttel ezelőtt a legdrágábban adott élősertések akár 800 forintot is meghaladó kilónkénti felvásárlási ára, most valahol a 680 forint körül mozog.

 

Az árcsökkenés egyúttal azt jelentette, hogy október első hetében 2022 hasonló időszakához képest már csak 4-5 százalékkal volt magasabb az élősertés ára – nyilatkozta a vg.hu-nak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke, hozzátéve, hogy az élősertés a tavalyi év második felében kezdett el drágulni, ez a folyamat pedig idén nyáron csúcsosodott.

Nyugat-Európában eközben – egyrészt az állománycsökkenés, másrészt a húsfogyasztást nem preferáló életmód terjedése következtében – az idei első félévben 8 százalékkal csökkent a sertésvágások száma. Ráadásul ebben a termelés-visszaesésben a nagy sertéshizlaló országok voltak a meghatározók: Dániában például mintegy 20, de Németországban is majdnem 10 százalékkal alacsonyabb vágásszámot mértek az első hat hónapban, mint egy évvel korábban. Ehhez képest a magyarországi vágóhidakon mérsékeltebb, 3 százalék körül volt a csökkenés – jegyezte meg.

A külpiaci forgalom az élelmiszeripar egészében és a húsiparban is hasonlóan rosszul alakul 

 

Csökken a húsfogyasztás

Kisebb-nagyobb mértékű fogyasztáscsökkenés folyamatosan megfigyelhető a nyugat-európai húspiaci szereplők szerint, amelynek oka a magasabb ár, és a terjedő életmódváltozás.

 

A Hússzövetség elnöke szerint a húspótlók iránti lelkesedés már több országban lelohadni látszik, sorra érkeznek a hírek arról, hogy az alternatív húshelyettesítőket előállító startupok tőkeinjekciót igényelnek, vagy kénytelenek érdemben csökkentik a terveikben szereplő mennyiségi kibocsátást. Ennek az az oka, hogy nem terjed olyan ütemben ez a divat, mint ahogy azt korábban gondolták.

 

Magyarországon is megfigyelhető a húsfogyasztás csökkenése: az első félévben a húsfeldolgozás- és tartósításágazat teljesítménye mennyiségben majdnem 20 százalékkal esett vissza.

 

A kereslet apadása hazánkban egyértelműen kimutatható, de az ebből fakadó teljesítmény-visszaesés a húsiparban – ahogyan az élelmiszeripar egészében – olyan mértékű, amire még nem volt példa a 2000-es években. Az első félévben a húsfeldolgozás és a készítménygyártás esetében egyaránt 15-20 százalék közötti visszaesést tapasztaltak.

 

A korábbi hasonló válságos időszakokhoz képest a jelenlegi helyzet annyiban más, hogy korábban a húsipart és más élelmiszeripari ágazatokat is szinten tudta tartani az, hogy a drasztikusan leeső belföldi kereslet mellett az export működőképes maradt. Most azonban ott tartunk, hogy a külpiaci forgalom az élelmiszeripar egészében és a húsiparban is hasonlóan rosszul alakul, mint a belföldi értékesítés. Éder szerint ez alapvetően piaci, az áremelkedésekből és a reáljövedelmek csökkenéséből adódó probléma, és abban reménykedik, hogy az elveszett kereslet egy részét vissza tudják nyerni a húsok és húskészítmények piacán.

Vegyesek az ágazati várakozások a karácsonyi időszak szokásos, jelentős felfutásával kapcsolatban is 

 

Nincs esély az árcsökkenésre

A Hússzövetség elnöke véleménye továbbra is az, hogy a közeljövőben a húsoknál és a húskészítményeknél nincs esély az árcsökkenésekre.

 

Másfél év alatt megduplázódott az élősertés ára, és annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben érzékelhető mértékben csökkent, az elmúlt tizennyolc hónap elmaradását az átadási, illetve a fogyasztói árak még nem hozták be.

 

A masszívan jelenlévő keresletcsökkenés sem fogja lenyomni az árakat, mert eközben szűkül a kínálat is, azaz kevesebb disznót vágnak le, a húsipari cégek pedig nem dolgozhatnak tartósan veszteséggel.

 

Éder Tamás szerint az első félév iparági szinten valószínűleg deficites volt, ahogy az elmúlt hónapok is. Mint fogalmazott, ha a következő hetekben egy kicsit még csökken a sertés ára, a húsoké és a húskészítményeké pedig szinten marad, akkor van egy kis esély arra, hogy hónapokon belül átlagosan nullás eredményhez közelítő szinten dolgozzon a húsipar. Hozzátette: ez a nagy átlag, bár azért jelenleg is tudni olyan cégekről, amelyek „szolid pluszban" vannak, de ágazati szinten biztosan veszteséges a termelés.

 

Vegyesek az ágazati várakozások a karácsonyi időszak szokásos, jelentős felfutásával kapcsolatban is. „Idén a húsvét is elmaradt" – idézte a piaci szereplők értékelését. Most szinte nincs is olyan iparág, amelyik ne megmentőként várná az ünnepet – de nincs semmi biztosíték arra, hogy ezek a várakozások be is igazolódnak.

Középtávon racionális várakozás, hogy a sertéshizlalás egy része az EU-n belül átkerül nyugatról keletre – 

 

Jönnek a malacok

A hazai állattenyésztők reményei szerint a nyugat-európai hizlaldák keletre telepítik termelésüket, aminek eredményeképpen Magyarországon is nőhetne a hizlalásba állított sertések száma, és az itthon takarmánycélra felhasznált gabona mennyisége is.

 

Egyes piaci hírek szerint a dánok részben a német vágóhidakra szállítják a sertések, de az is gyakran előfordul, hogy a malacok Dániából lengyel telepekre kerülnek, ahol olcsó ukrán gabonából hizlalják fel őket. Arra utaló információk viszont nem érkeztek a Hússzövetséghez, hogy Magyarországon is elindult volna hasonló folyamat, de a malacimport növekedésére azért vannak jelek.

 

Éder szerint azonban középtávon racionális várakozás, hogy a sertéshizlalás egy része az EU-n belül átkerül nyugatról keletre, aminek viszont csak abban az esetben van értelme, ha a többletként felhizlalt sertések iránt van megfelelő mértékű a kereslet.

 

Jelenleg az is problémát okoz– és Lengyelországra is igaz –, hogy az itt felhizlalt disznók csak korlátozottan exportálhatók az afrikai sertéspestis (ASP) miatt.

 

forrás: agroinform.hu