A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2022 márciusa és 2023 februárja közötti időszakban mintegy 876 ezer munkavállalót foglalkoztattak a német mezőgazdaságban.

 

A KORÁBBI, 2020. ÉVI FELMÉRÉSHEZ KÉPEST EZ 7 SZÁZALÉKOS, AZAZ MINTEGY 62 EZER FŐS CSÖKKENÉST JELENT. NÉGY ÉVVEL EZELŐTT MÉG MINTEGY 938 EZER MUNKAVÁLLALÓT TARTOTTAK NYILVÁN A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN.

A vizsgált időszakban egy-egy vállalkozás átlagosan 3,4 munkavállalót foglalkoztatott, ami valamivel szintén elmarad a négy évvel korábbi 3,6-es átlagtól. Ugyanezen időszakban a gazdaságok száma kb. 3 százalékkal, mintegy 255 ezerre szintén csökkent.

 

A német agráriumban továbbra is meghatározó a családtagok alkalmazása. A már említett, 2022 márciusa és 2023 februárja közötti időszakban csaknem 400 ezer munkavállaló, az agráriumban foglalkoztatott összes munkavállaló kb. 45 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A mintegy 243 ezer idénymunkás részaránya 28, míg a 235 ezer állandó alkalmazott a teljes foglalkoztatotti létszám 27 százalékát tette ki.

Több mint három évtizeddel a német újraegyesülés után a régi és az új tartományok között továbbra is markáns különbségek mutatkoznak a foglalkoztatás típusát illetően.

Míg a régi, („nyugati”) szövetségi tartományokban a családi alkalmazottak az összes munkavállaló közel felét, 49 százalékát teszik ki, addig a keleti („új”) tartományokban ez az arány nem több 20 százaléknál.

 

Az egykori NDK területén az állandó alkalmazottnak az ágazatban foglalkoztatottakon belüli aránya 56 százalék, a nyugati tartományok üzemeivel szembeni különbség a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint az üzemek társasági formái különbözőségében keresendő. A foglalkoztatott idénymunkások arányát tekintve kelet és nyugat között nincs ilyen markáns különbség, e csoportnak a teljes létszámon belüli részaránya – a régi tartományok 28 százalékos mutatójával szemben – a keleti tartományokban 23 százalék.

 

A statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy egyre több mezőgazdasági vállalkozás támaszkodik második, kiegészítő tevékenységre.

2020-ban a gazdálkodók közel fele nyilatkozott úgy, hogy részben kiegészítő bevételi forrásból gazdálkodik, ám ez az arány 2022 március és 2023 február közötti időszakban 54 százalékra emelkedett.

A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK SORÁBAN A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERMELÉSE JÁTSZIK VEZETŐ SZEREPET, EBBŐL AZ ÉRINTETT GAZDASÁGOK 47 SZÁZALÉKA SZEREZ KIEGÉSZÍTŐ JÖVEDELMET.

 

Az erdőgazdálkodást a gazdaságok 27 százalék használja második fő pillérként, míg a saját termékek közvetlen értékesítésével 26 százalék foglalkozik. A további kiegészítő tevékenységek, illetve az abból származó pótlólagos bevételek sorában a fafeldolgozás és a szálláshelyek üzemeltetése érdemel említést.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu