De mi lesz a munkavállalókkal?

2018. június 06. 07:59
Michel Barnier, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének főtárgyalója, 2018. június 4-én, Budapesten találkozott a szociális partnerekkel és a kamarák képviselőivel.

Michel Barnier, valamint a munkaadók és a munkavállalók képviselői részvételével rendezett találkozóra az Európa Unió Házában került sor. A főtárgyaló vázolta az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének forgatókönyvét. Elmondta, 2018 októberében kellene megkötni a szerződést a kilépés módjairól, amelyet mind az Európai Unió Tanácsának, mind az Egyesül Királyság kormányának ratifikálnia kellene. A tervek szerint 2019 márciusára az Egyesült Királyság már úgynevezett 3. állam lehet. Ekkor kezdődne egy átmeneti időszak, amely 2020 decemberéig tartana.

Michel Barnier szerint még sok kérdésben kell megegyezésre jutni a tárgyalásokon. Például az egységes piac és az Európai Unió költségvetése, a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, valamint az EU-ban élő brit állampolgárok helyzete sincs megnyugtatóan rendezve. Hozzátette, az EU költségvetése 2020-ig továbbra is számol a brit hozzájárulással. A kereskedelemben lehetséges, hogy egyfajta szabadkereskedelmi megállapodást kell majd kötni, és rendezni kell azon munkavállalók helyzetét, akik jelenleg is az Egyesült Királyságban dolgoznak. Az Európai Unió azt szeretné, ha a britek az EU 27 országának munkavállalóit egységesen kezelnék.

A LIGA elnökének kérdésére Michel Barnier tájékoztatta a résztvevőket, hogy abban előzetes megállapodás született, hogy 2020 végéig az Egyesült Királyságban dolgozók jogai és kötelezettségei nem változnak.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Ennyit lehet keresni a mezőgazdaságban

2018. április 10. 07:57
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet közzé tette a 2016-os évre vonatkozó Agrár-munkaerőpiaci barométert. Kiderült, szakmunkásokra volna a legnagyobb igény az ágazatban, ám a pályakezdők szakmai kompetenciájával nem elégedettek a munkaadók. Alkalmazottként a legtöbbet egy szántóföldi profilú gazdaság középvezetőjeként lehet keresni.

Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött

2017. október 18. 07:15
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.