De mi lesz a munkavállalókkal?

2018. június 06. 07:59
Michel Barnier, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének főtárgyalója, 2018. június 4-én, Budapesten találkozott a szociális partnerekkel és a kamarák képviselőivel.

Michel Barnier, valamint a munkaadók és a munkavállalók képviselői részvételével rendezett találkozóra az Európa Unió Házában került sor. A főtárgyaló vázolta az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének forgatókönyvét. Elmondta, 2018 októberében kellene megkötni a szerződést a kilépés módjairól, amelyet mind az Európai Unió Tanácsának, mind az Egyesül Királyság kormányának ratifikálnia kellene. A tervek szerint 2019 márciusára az Egyesült Királyság már úgynevezett 3. állam lehet. Ekkor kezdődne egy átmeneti időszak, amely 2020 decemberéig tartana.

Michel Barnier szerint még sok kérdésben kell megegyezésre jutni a tárgyalásokon. Például az egységes piac és az Európai Unió költségvetése, a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, valamint az EU-ban élő brit állampolgárok helyzete sincs megnyugtatóan rendezve. Hozzátette, az EU költségvetése 2020-ig továbbra is számol a brit hozzájárulással. A kereskedelemben lehetséges, hogy egyfajta szabadkereskedelmi megállapodást kell majd kötni, és rendezni kell azon munkavállalók helyzetét, akik jelenleg is az Egyesült Királyságban dolgoznak. Az Európai Unió azt szeretné, ha a britek az EU 27 országának munkavállalóit egységesen kezelnék.

A LIGA elnökének kérdésére Michel Barnier tájékoztatta a résztvevőket, hogy abban előzetes megállapodás született, hogy 2020 végéig az Egyesült Királyságban dolgozók jogai és kötelezettségei nem változnak.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Cafeteria: Áder válaszolt, de nincs benne köszönet

2018. augusztus 13. 07:59
A köztársasági elnök magyarázata szerint a megváltozott cafeteria szabályok átengedésekor minden szempontot mérlegelt. A szakszervezetek szerint a munkavállalók érvelése süket fülekre talált.

Azt akarja a kormány, hogy mindenki ilyen tejeket igyon

2016. május 06. 09:21
Átállítaná az egészségesebbnek tartott friss magyar tejek fogyasztására a hazai lakosságot a kormány azzal, hogy csak e termékkörben csökkentené 18 százalékról 5 százalékra 2017-től az áfát. A ma népszerű tartós tejek 18 százalékos áfakulcsának megtartásával viszont továbbra is teret engednének az árletörő hatású áfacsalásos importnak, holott e termékkörben az adómérséklést a tejpiaci válság miatt demonstráló tejtermelők kifejezetten kérték. Az egyoldalú áfamérséklés egyes vélemények szerint uniós adószabályozási vitákat robbanthat ki, a hazai tejtermelőket pedig további likviditási nehézségekkel fenyegetheti.