December 5.: a talaj nemzetközi világnapja

2024. december 05. 15:09
Mit tehetünk termőföldjeink megmentéséért? A Magyar Talajtani Társaság elnökhelyettesével beszélgettünk.
December 5.: a talaj nemzetközi világnapja

fotó: NAK

- Mit szeretnének elérni az érintett szakemberek ezzel a kezdeményezéssel?
– A talaj világnapja egy globális esemény, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a talaj fontosságára. Ez a kezdeményezés 2013-ban indult, majd 2015-ben a Talajok Nemzetközi Évének köszönhetően vált széles körben ismertté. Azóta minden évben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) égisze alatt, a Magyar Talajtani Társaság is megszervezi a programot.
 
A cél nemcsak a figyelemfelhívás, hanem az is, hogy cselekvésre ösztönözzük az embereket, különösen a gazdálkodókat és földhasználókat. A talajainkat természeti kincsként kell kezelnünk, hiszen azok kulcsszerepet játszanak az élelmiszer-termelésben, az ökológiai egyensúly fenntartásában és a klímavédelemben.
 
Ugyanakkor ez a nap figyelmeztetés is: a talajdegradáció – például az erózió, a szikesedés, vagy a tápanyagszegénység – aggasztó ütemben zajlik. Az emberekben tudatosítani kell, hogy talajaink védelme alapvető a jövőnk szempontjából.
dr-laszlo-peter-og2
Dr. László Péter szerint pontos adatok nincsenek ugyan, de a becslések alapján évente több ezer hektár termőföldet veszítünk el - fotó: László-Kovács Zsófia Adrienn
 
Melyek a legsúlyosabb, a talajegészséget károsító degradációs folyamatok?
– Magyarországon különösen a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése aggasztó. Ennek következménye a talajszerkezet leromlása és ha ez intenzív műveléssel párosul, akkor a talaj tömörödésével és talajerózióval mind hozzájárulnak a talajok termőképességének csökkenéséhez. Az elmúlt években a biodiverzitás jelentőségét emeltük ki a talajok világnapján, idén viszont a talajok vizsgálatára, állapotának nyomonkövetésére és a talajhasználatra, illetve a gazdálkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ez azért fontos, mert a védelem mellett pontos képet kell kapnunk a talajok állapotáról a különböző gazdálkodási módok következményeire. Csak így érthetjük meg a problémák gyökerét és dolgozhatunk ki hatékony megoldásokat.
 
– Mit mutatnak az elmúlt tíz év monitorozási adatai?
– Az adatok egyértelműen a termőtalajok mennyiségi csökkenését és minőségromlását jelzik. Magyarországon jelentős mennyiségű termőterületet veszítünk el infrastruktúra-fejlesztések, például utak, ipari parkok vagy lakóövezetek építése miatt. Az ilyen beépítések nemcsak a talajterületet csökkentik, hanem a környező földek minőségét is rontják, például szennyezésekkel vagy a vízháztartás viszonyok megváltozásával.
 
Ezen kívül az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek sok esetben nem megfelelő talajművelést, vagy túlzott vegyszerhasználatot jelentenek, szintén kimerítik a talajokat. Ez hosszú távon fenntarthatatlan.
 
– Az ország mely régióit érintik ezek a folyamatok leginkább?
– Magyarország talajföldrajza sokszínű, ami eltérő kihívásokat jelent régiónként. A nagyvárosok környékén, ahol az ipari tevékenység intenzív, a talajok szennyezése jelent terhelést. Az intenzív mezőgazdasági talajhasználat, az okszerűtlen talajművelés szerkezet leromláshoz és talajtömörödéshez vezet. A talajfelszín védelmének hiánya miatt talajerózió nem csak hegy- és dombvidéki területeinken, hanem az egész országban komoly problémát jelent.
 
Az Alföldön, ahol az ország termőterületének 22 százalékát kitevő csernozjom talajok dominálnak, a szervesanyag-veszteség jelent gondot. Ezek a talajok a legnagyobb termőképességgel rendelkeznek, de az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben vesztettek eredeti magas humusztartalmukból és vastag termőréteg-vastagságukból. A talajszerkezet morzsás helyett porosabbá vált, ami érzékenyebbé teszi őket az erózióra és a vízhiányra. A gazdálkodók sokszor túlzott műtrágyahasználattal próbálnak kompenzálni, ami csak rövid távú megoldást nyújt, és további stresszt helyez a talajokra.
 
– Lehet számszerűsíteni a termőtalajok csökkenését?
– Pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, de becslések alapján évente több ezer hektár termőföldet veszítünk el. A beépített területek talaja visszafordíthatatlanul károsodik, és ezek a földek soha nem nyerhetők vissza eredeti állapotukban. Ez komoly fenyegetést jelent az élelmiszer-termelésre és az ökoszisztéma fenntarthatóságára.
 
– Ha már szóba hozta az élelmiszer-termelést: milyen hatással vannak ezek a folyamatok az élelmiszerbiztonságra?
– A talajok minősége és mennyisége közvetlenül befolyásolja az élelmiszer-termelést is. A talajok romlása nemcsak a hozamokat csökkenti, hanem az élelmiszerek tápértékét is. A szervesanyag-tartalom és a tápanyagok hiánya miatt a növények kevésbé tápanyagdúsak, ami hosszú távon az emberek egészségére is negatív hatással van. Az élelmiszerbiztonság érdekében is elengedhetetlen a talajvédelem.
 
– Az innovatív technológiák, köztük a precíziós gazdálkodás nagy szerepet játszhat a talajegészség megőrzésében. Vannak-e mérhető eredményei az alkalmazott precíziós technológiáknak a talaj megóvására gyakorolt hatásával kapcsolatban?
– A precíziós technológia a digitalizációval egy eszköz a gazdálkodáshoz. Ahhoz hogy eredményes legyen mind gazdálkodási, mind talajvédelmi szempontból, elengedhetetlen a technológiát megalapozó rendelkezésre álló információ mennyisége és minősége. A talajtani adatok tekintetében ez azt jelenti, hogy a helyspecifikus beavatkozáshoz ismernünk kell a talajaink tulajdonságait és állapotát. Ha a talaj állapotában történő változásról nem is olyan könnyű mérhető eredményről beszámolni, a precíziós technológiának köszönhető csökkentett bolygatás és input anyag kijuttatás mérsékelt terhelést jelent a talajra, ami a talajegészség szempontjából mindenképpen fontos.
 
– Az Európai Unió zöldmegállapodásának talajvédelmi célkitűzései is vannak. Hogyan érinti ez Magyarországot?
– Az Európai Unió zöldmegállapodása és a Talajmisszió célul tűzte ki, hogy 2030-ra az európai talajok egészségesek legyenek. Ez Magyarország számára is kihívást jelent, de szerencsére megfelelő szakpolitikai háttérrel rendelkezünk, hogy felkészüljünk a feladat végrehajtására. Az ökológiai gazdálkodás, a vegyszerek csökkentése és a biodiverzitás növelése mind szerepelnek a célkitűzések között.
 
A megoldás azonban a gazdálkodók kezében van. Az edukációnak, a bemutatóüzemeknek, ahol a jó példák bemutatásra kerülhetnek kulcsfontosságúak lesznek a következő években a gazdálkodók szemléletváltásában, hogy hosszú távon fenntartható gyakorlatokat alkalmazzanak.
 
Az innovációk elfogadásához megfelelő támogatásra és információra van szükségük a gazdáknak. Ezek nélkül nehéz lesz megvalósítani az EU ambiciózus célkitűzéseit, amelyek hosszú távon nemcsak a talajok, hanem az egész mezőgazdasági ágazat és a társadalom javát is szolgálják.
 
Ha lemaradtál az idei Talajvédelem webináriumunkról, itt megnézheted.
 
forrás: agroinform.hu

 

Kapcsolódó cikkek

A növényvakság hosszú távon nagyon súlyos következményekkel jár

2024. január 30. 11:48
Mit nevezünk növényvakságnak, és miért jelent hatalmas problémát?

Változik a föld elővásárlási joga

2023. december 11. 08:56
A földek vonatkozásában gyakorolható elővásárlási jognak a veszélyhelyzet ideje alatti különös szabályairól szóló rendelet módosította a helyi földművesek földszerzésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint csak szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott földrészlet vagy kizárólag ilyen, illetve ilyen mellett kivett művelési ágú alrészletet tartalmazó földrészlet megszerzése esetén nem gyakorolható az államot megillető elővásárlási jog.