Döntött a bíróság: jogellenes volt a tanársztrájk, a szakszervezetek a Kúriához fordulnak

2022. február 11. 08:58
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította – egyetlen kivételével.
Döntött a bíróság: jogellenes volt a tanársztrájk, a szakszervezetek a Kúriához fordulnak

Másodfokon jogellenesnek ítélte meg a pedagógus érdekképviseletek által szervezett január 31-i, kétórás figyelmeztető sztrájkot Fővárosi Ítélőtábla, megváltoztatva ezzel az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végzését, amely még a munkabeszüntetés jogszerűségéről határozott. Az Ítélőtábla csütörtöki közleménye szerint erre azért volt szükség, mert a sztrájk megtartásának időpontjában az elsőfokú döntés még nem emelkedett jogerőre, az ennek hiányában megtartott sztrájk pedig jogellenes.

 

A törvényszék január 28-án hozta meg elsőfokú végzését a sztrájk jogszerűségéről és a munkabeszüntetés alatt szükséges elégséges szolgáltatásokról, amely a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) álláspontját fogadta el: sztrájk alatt nem kell tanítani, csökkentett mértékben sem, ahogy azt a kormány nevében eljáró Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerette volna, az iskolákban elég a gyermekfelügyeletet biztosítani. A döntés azonban nem emelkedhetett jogerőre, miután az Emmi nem állt el a fellebbezés lehetőségétől, amit végül csak a sztrájk megtartása után, február 2-án tettek meg.

 

A szakszervezetek ennek ellenére nem fújták le a munkabeszüntetést, amelyben több mint 26 ezren vettek részt; ha megteszik, új eljárást kellett volna kezdeményezniük, ezzel pedig még inkább kitolódott volna a sztrájk időpontja. A PDSZ arra is felhívta a figyelmet: a kormányon múlt, hogy az elsőfokú végzés nem emelkedett jogerőre január 31-ére, hiszen a határozat kései megszületése nem kis mértékben a kormányoldal időhúzása miatt történt.

 

A szakszervezetek közölték: a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, véleményük szerint ugyanis ebben az eljárásban kizárólag a kormány által elsőfokon előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét, nem pedig egy teljesen új érvelés alapján, amit az Emmi a sztrájk megtartása után nyújtott be, újabb elemekkel - például a pártpolitikai jellegű vádaskodásokkal - kiegészítve. Szerintük ez egy eljárásjogi hiba, amit a Kúria felülvizsgálata orvosolhat.

 

A PSZ és a PDSZ ugyanakkor jelezte: az Ítélőtábla a kormány fellebbezésének minden más pontját elutasította, helybenhagyva a szakszervezetek álláspontját a még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban, valamint jogosnak tartva a kormány által támadott sztrájkköveteléseket is. Az Emmi azt is szerette volna elérni, hogy a bíróság tiltsa el a szakszervezeteket a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, de az Ítélőtábla ezt is elutasította. A másodfokú döntés emellett azt is kimondta: a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog alkalmazásának, ahogy azt a kormányoldal gondolta.

 

A szakszervezetek március 16-ára határozatlan idejű sztrájkot hirdettek, ha a kormánnyal nem tudnak megállapodni. Úgy vélik, a másodfokú döntés a következő munkabeszüntetés szempontjából azért fontos, mert egyértelművé vált, hogy az elégséges szolgáltatások körébe nem tartozik bele, hogy a pedagógusok sztrájk közben is tanítsanak, az Emmi ugyanis erre törekedett. Illetve nem lehet a koronavírus-járványra hivatkozva sem korlátozni a sztrájkolók jogait. A sztrájkbizottsági tárgyalások pénteken folytatódnak az érdekképviseletek és a minisztérium között. 

 

www.nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Jogerős lett a DK-ra kiszabott adatvédelmi bírság

2020. szeptember 15. 10:56
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésében a Demokratikus Koalíciót (DK) annak adatvédelmi incidenskezelési gyakorlata miatt elmarasztalta, és vele szemben 11.000.000,-Ft adatvédelmi bírságot szabott ki. A DK a döntést megtámadta, a Kúria azonban a határozatot helybenhagyta. Az alábbiakban az eljárás fontosabb elemeit mutatjuk be:

Hosszú hétvégékkel lesz tele 2018! Itt a lista a plusz pihenő- és az áthelyezett munkanapokról

2017. április 12. 07:40
A nemzetgazdasági miniszter rendelettervezete szerint négy négynapos hosszú hétvége lesz 2018-ban a munkanapok átrendezése révén, és pihenőnap lesz december 24. és december 31. is, miután mindkét nap hétfőre esik jövőre. Karácsonykor így öt, szilveszter, újév táján pedig négy egymást követő napon pihenhetnek az általános munkarend szerint dolgozók.