Drága mulatság lesz idén a kajszibefőzés: alig termett a népszerű gyümölcsből

2021. július 21. 17:21
A tavaszi virágzáskori lehűlés és fagyok miatt idén – térségenként változóan – a kajszitermés 70-95 százalékos kiesése várható, derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. A klímaváltozás miatt hosszabb távon mindenképp szükséges új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a termesztés korszerűsítése.
Drága mulatság lesz idén a kajszibefőzés: alig termett a népszerű gyümölcsből

A NAK a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósággal (NÉBIH-MGEI) közösen rendezett kajszi szakmai tanácskozást és fajtabemutatót 2021. július 20-án, Tordason. Itt a kajszi fajtaújdonságokat, a fajtahasználat hazai trendjeit, a kajsziültetvények termésbiztonságának és növényegészségügyi állapotának javítását segítő technológiákat ismertették a gazdálkodókkal. Emellett bemutattak jó példákat intenzív kajsziültetvényekből, valamint a fagykárosodott csonthéjas ültetvények kezelésével, a kajszifajták fagytűrésével kapcsolatos előadások is elhangzottak. Továbbá gyakorlati bemutatóval is segítették a termelők munkáját.

A klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás idén komoly károkat okozott nemcsak hazánkban, hanem Európa minden jelentős kajszitermesztő országában, és hasonló tavaszi fagyokkal a következő években is számolni kell. Ez is rámutat arra, hogy szükséges a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése. Még inkább felértékelődik a termőhely helyes megválasztása, továbbá a megfelelő, hazánkban is adaptált és alkalmas fajták használata, a korszerű művelési rendszer.

A kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít az agrárium fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet, amit a NAK is szorgalmaz. Egy idén kiírt és nyitva álló nagyszabású, gyümölcstelepítést, felújítást, korszerűsítést támogató pályázat pedig lehetőséget nyújt a gyümölcstermesztés megújítására.

Hazánkban kajszitermesztés megközelítőleg 5628 hektáron folyik, és 10-35 ezer tonna között változik a termés mennyisége. A kajszi nagyon kedvelt a fogyasztók körében, valamint a feldolgozóüzemekben is igény mutatkozik rá. Szakemberek szerint ezen átlagos mennyiség akár duplája is értékesíthető lenne. A kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol közel 1400 hektár ültetvény található. Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. Általánosságban a hazai termés 70%-át az ipar használja fel, 30%-a kerül a frisspiacra. A magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exporttermékeinknek.

 

www.agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

7 elfeledett, filléres magyar étel: Te ismered mindet?

2020. augusztus 07. 08:11
Sokszor érezhetjük úgy, hogy a hetente, unásig ismételt kedvenc ételeink elkészítése már nem okoz örömet és az egyre fogyó alapanyagokból nehéz feladat minden nap ízletes fogásokat tenni az asztalra. Nagyanyáink filléres hozzávalókból könnyedén varázsoltak ínycsiklandó falatokat a tányérra, vajon hogy csinálták? A HelloVidék összegyűjtött hét régi hagyományos receptet, amit olcsón, pillanatok alatt elkészíthetünk.

Ezt a hibát sok magyar elköveti élelmiszervásárláskor: nem árt résen lenni

2022. február 04. 09:14
Számtalan helyről hallhattuk már, hogy ideje lenne odafigyelni a mindennapokban arra, hogy lehetőleg minél tudatosabbak legyünk az élet minden területén. Ez különösen igaz a vásárlásra és az étkezésre. Már a fülünkön jöhet ki az ökológiai lábnyom, a fenntarthatóság, környezettudatosság és a bio élelmiszer, de továbbra is nehéz átfogó képet kapni arról, hogy mik is ezek valójában, miért fontosak, és mi közük van a mezőgazdasághoz. Minden mindennel összefügg, ezért érdemes tisztában lenni a fogalmakkal, így talán ténylegesen be tudjuk majd építeni őket az életvitelünkbe. Lapunk Dr. Malatinszky Ákos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének docense segítségével járta körbe a témát, remélve, hogy kissé kitisztulhat a kép.