Bár tény, hogy egyre nagyobb teret hódítanak maguknak a növényi alapú élelmiszerek, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem vagyunk képesek lemondani a tejről, tejtermékekről. Ezzel pedig nincsen semmi baj, hiszen ezt is, mint minden mást, lehet fenntarthatóan és tudatosan csinálni. Ha betérünk egy üzletbe, akkor növényi italok és állati tejek széles választéka tárul elénk, így könnyedén válogathatunk. Fontos, hogy ebben az esetben is törekedjünk arra, hogy minőségi, környezetbarát termékeket válasszunk. Sőt, bátran ellátogathatunk piacokra is, ahol bőségesen válogathatunk a friss, házi tejtermékek közül. Az elmúlt években pedig történtek változások a magyarok tejfogyasztási szokásaiban, de hogy pontosan miket is érthetünk ez alatt, Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója adta meg a válaszokat.

Máshogy vásárolunk a megszokottnál

Az elmúlt években több minden is változott a fogyasztók körében, a KSH adatai szerint 2010-hez képest tejből 5,5 %-os, savanyított termékekből 8%-os, sajtból 10%-os, míg vajból 40%-os a fejenkénti fogyasztás bővülése figyelhető meg. Vélhetően 2020-ban is növekedtek az elfogyasztott mennyiségek, mivel a feldolgozói eladások UHT tejből 11%-kal, míg trappista sajtból 33%-kal növekedtek az elmúlt évben. De jelentős változás például az, hogy lecsökkent az itthon elfogyasztott import dobozos tejek mennyisége: a 2020-s adatokon látszik, hogy magas és lassan tovább növekszik a sajt, a tejszín és például a vaj fejenkénti fogyasztása is. További változás az is, hogy 10 év alatt jelentősen visszaszorult például a zacskós tejek aránya, az elmúlt évtized legelején megerősödött UHT tejek aránya ugyanakkor most is magas.

A tej és tejtermékek piaca az új termékek számát tekintve világviszonylatban egyike a leginnovatívabb ágazatoknak! Elég példaként arra gondolni például, hogy 10 évvel ezelőtthöz képest szinte minden termékkategóriában megtalálhatóak a magas minőségű laktózmentes termékek: legyen az tej, tejföl, vaj, desszert vagy sajt, amelyeket a laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatnak anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötniük a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában a „normál” tejtermékekhez képest, a laktózérzékenység miatt nem kell már - az ízben, állagban, élvezeti értékben sokkal kevesebbet nyújtó - növényi italokra áttérnünk   

- mondta lapunknak Harcz Zoltán.

Fontos lenne, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű tejet és tejterméket fogyasszunk

Az talán senki számára sem újdonság, hogy a tej roppant egészséges italnak számít – nem hiába mondogatják már a kisgyermekeknek is, hogy fontos része az egészséges életmódnak. A szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz: fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat egyaránt. Továbbá a tejtermékek rendszeres fogyasztása támogatja az immunrendszert és szerepet játszhat a szív- és érrendszeri-, a vastagbél daganatos betegségei, a magasvérnyomás-betegség, az elhízás, a csontritkulás és a fogszuvasodás megelőzésében. Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy a tejet és a belőle készült tejtermékeket minden étkezés részeként be tudjuk építeni az étrendünkbe, így még csak attól sem kell tartanunk, hogy nem étkezünk változatosan.

„Forradalmat” indíthatnak a növényi italok?

Egy 899 Ft-os literenkénti fogyasztói áron kapható, ivóvizet, csak 2,3% mandulát, viszont cukrot, trikalcium-foszfátot, stabilizátorokat és emulgeálószereket tartalmazó mandulaital vélhetően nem jelent közvetlen veszélyt a tejágazatra  

- hangsúlyozta Harcz Zoltán.

Hozzátette, hogy természetesen nem azokról a tudatos fogyasztókról van szó, akik valamilyen egészségügyi probléma - például laktóz-, illetve tejfehérje intolerancia - vagy életmódbeli döntések miatt - például vegán diétát folytatók - eleve nem fogyasztanak tejtermékeket, és célzottan a tejmentes helyettesítő termékeket keresik az üzletek polcain. Ugyanis ezek a tudatos fogyasztók jól tájékozottak és a táplálkozási igényeik miatt pontosan tudják, hogy milyen terméket keresnek, ők biztosan nem fognak véletlenül számukra nem megfelelő terméket vásárolni. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mivel is van a probléma? Azzal, amikor a megtévesztő terméknevek, csomagolások és a gyakran olvasható, a tejtermékeket negatív fényben feltüntető „hírek” olyan fogyasztókat is eltéríthetnek a tejtermékek fogyasztásától, akiknek nincs konkrét problémájuk a tejtermékek fogyasztásával. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a helyettesítő termékek esetében gyakran találkozunk a tejtermékekre nagymértékben hasonlító csomagolás dizájnokkal vagy termékmegnevezésekkel. Valamint egyre gyakrabban érik valótlan vagy nem igazolt vádak a tejet és tejtermékeket, számos esetben a legkevésbé sem törődve tudományos indokokkal és adatokkal. Akár jó szándékból, akár üzleti érdekből, de ezek a gyakran megalapozatlan információk rendkívül sokat ártanak a szakma megbecsülésének, és tudatosan vagy nem szándékosan, de rengeteg fogyasztót vezethetnek félre.

Az ilyen – igen gyakran az etikus reklámozás határán mozgó – marketingkampányoknak köszönhetően a helyettesítő termékekre áttérő fogyasztók elvesztése természetesen negatívan érinti a tejágazatot. Ezen folyamatok következtében az állattartás és a tejtermelés irányában meglévő fogyasztói bizalom megrendülhet. A jelenség végső soron a hazai tejágazat szereplőinek becsületéről, az ágazat reputációjáról és az egész ágazatban dolgozó közel húszezer ember megélhetéséről is szól. Ez a folyamat nem csak hazánkra jellemző, hanem szinte minden európai ország piacára  

- árulta el lapunknak az ügyvezető igazgató.

Továbbra is az 1,5%-os tej a vásárlók kedvence

A tejek között töretlenül a 1,5 %-os zsírtartalmú - döntően UHT - tej a legnépszerűbb. Ahogy emelkedik a zsírtartalom a tejekben, illetve rákerül a dobozra a kupak, esetleg úgymond szebb a doboz-design, akkor bizony az ár is emelkedik. A laktózmentes és biotejek is a drágább tejek közé tartoznak.

El kell oszlatni a tévhiteket

Harcz Zoltán kiemelte, hogy legyen az UHT, ESL, friss, dobozos, műanyag palackos vagy házi, a tej minden esetben tej. A fehér ital Magyarországon szigorú előírások mentén komoly hatósági kontroll alatt készül, így mondhatni, hogy a fogyasztók számára garantálva van a jó minőségű élelmiszer.

Érdemes friss, házi tejet vásárolni, de nem árt odafigyelni

Elvitathatatlan tény, hogy a boltokban kapható - UHT, ESL vagy friss, dobozba vagy műanyagpalackba töltött - tejek igen népszerűek, vásárlásuk, tárolásuk pedig kényelmes. A hazai szabályozás alapján nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítésére is van lehetőség. Fontos, hogy nyers tejet tiszta, rendezett árusítóhelyen, megbízható termelőtől vásároljuk. Mindenképpen győződjünk meg arról is, hogy a nyers tej hűtött, valamint hűtve, a lehető legrövidebb idő alatt juttassuk el otthonunkba és egy megfelelő, tejforralásra rendszeresített edényben, lehetőleg azonnal forraljuk fel, majd hideg vízfürdőben hűtsük le. A felforralt és lehűtött tejet hűtőszekrényben, szennyeződéstől védve, lefedve tároljuk. A felforralt és lehűtött tej egyébként 0 – +5 °C-on tárolva több napig is eltartható és fogyasztható.

Komoly befolyásoló tényező az állatjólét

Van olyan vásárlói réteg, akit komolyan befolyásolnak az állatjóléti szempontok. A közösségi médiában gyakran olvasható álhíreket terjesztők, a növényi gyártók marketing szagú PR cikkei gyakran állatjólétért, de klímavédelemért és környezetvédelemért is aggódnak.

Ezekben a cikkekben soha nem kérdezik meg a tejágazat képviselőit, így azt bizonyára nem tudják, hogy évek óta többmilliárdos állatjóléti programot futtatunk a tejtermelésben, hogy az állatok javát szolgáló szigorú higiéniai és takarmányozási előírások és más, a tejágazat számára kialakított állatjóléti követelmények a fogyasztói igényekhez igazodva lettek meghatározva, és azt sem, hogy az európai és magyar tejtermelés az egyik leghatékonyabb a világon –például a takarmányra és/vagy tejtermelésre vetített üvegház hatású gáz kibocsátásban. Elfelejtik megemlíteni a - hatalmas, vízzel elárasztott földeken termesztett – rizs brutális vízigényét. Azt sem reklámozzák, hogy ezen mesterséges mocsarakban a víz alá süllyedő növényi részekből történő jelentős metánkibocsátáson túl/mellett mekkora a karbonlábnyom, amíg a fél világot átutazva poharunkba kerül a rizsital

- fejtette ki gondolatát a szakértő.

Hozzátette, hogy az elmúlt 10-15 évben szinte minden hazai tejtermelő meghatározó környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre - értve ez alatt a trágyakezelést, üzemirányítást, telepmodernizálást, biogáz üzemet, napelemet és több mást is. A telepépítéseknél és felújításoknál kiemelt szempont a modern állatjóléti szempontok megvalósítása, az Unión belül ez egy kinyilvánított stratégiai, fenntarthatósági, kutatási cél.

A tejtermékeket sem kerülte el az áremelkedés

2018-ban 94, 2019-ben 100, 2020-ban 105 Ft/kg-os átlag tejárat mértek. Idén eddig 110 Ft-os átlagárnál járnak. A pozitív trend ellenére a hazai nyerstej árnövekedése nem fedi le az elmúlt másfél év tejtermelői költségeinek drasztikus növekedését. Ha az AKI kiadvány 2014. évi és 2021. évi adatait hasonlítjuk össze, akkor szomorú lehet az, amit látunk: 7 év alatt a túró értékesítési ára 3%-ot, az 1,5%-os UHT tej alig több mint 7%-ot, a trappista sajt alig 4%-ot emelkedett. A feldolgozói átadói árak az elmúlt egy év alatt is csak alig változtak: joghurt +1%, túró +1%, tejek +1-2%. Csökkenés és stagnálás azonban mérhető több fontos terméknél: vaj -1%, trappista -0,5%, tejföl -0,2%. A KSH szerint ugyanakkor az egy évvel ezelőtti állapothoz képest a fogyasztói árak emelkedtek: a tejek 2-3, trappista sajt 8%-kal. A tejfölnél és a vajnál viszont nem mér fogyasztói áremelkedést a KSH az elmúlt 12 hónapban. Eközben például csak a 2021. július havi infláció a csomagolóanyag költségnövekedés a tavaszi árrobbanás óta további 20-30%-ot emelkedett. Elszabadultak az ipari energiaárak is, 4 év alatt harmadával emelkedett a bérköltség, és a január 1-től várható 200 ezer forintos minimálbérrel további emelkedés feltételezhető.

https://www.agrarszektor.hu/elemiszer/draga-szupertej-hodit-a-hazai-boltokban-egyre-tobben-veszik-a-hagyomanyos-helyett.31896.html