Ennek hatására alakult meg nemrég az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drónos Szakbizottsága. A szakbizottság tagjait az ötletgazda, Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke kérte fel. A szakemberrel a dróntechnológia alkalmazási lehetőségeiről készítettünk interjút.

 

– Eléggé fogékony vagyok a dróntechnológiára, illetve 30 évig erdészként dolgoztam, továbbá a mai napi foglalkozom mezőgazdasággal is, tehát mindhárom területre van rálátásom – bocsátotta előre a szakember. – A drónokat ma már mindegyik területen használják kisebb-nagyobb mértékben, az erdő- és vadgazdálkodásban azonban most kezd nagyobb teret nyerni – s ezzel ebben a szegmensben is megjelent a precíziós szemlélet. Ezért gondoltam arra: eljött az ideje annak, hogy a szakmai szervezetekben is hangsúlyosabb figyelmet kapjanak a drónok. Innét jött a szakbizottság életre hívásának ötlete, melynek most legfontosabb feladata a technológia sokrétű felhasználási lehetőségeinek minél szélesebb körben történő tudatosítása. Ezt elmondtam egy védegyleti ülésen és legnagyobb örömömre Dr. Semjén Zsolt, a védegylet elnöke és az akkori vezetőség maximálisan támogatta a kezdeményezést.

Ma már teljes erdőrész kitermelhető faanyaga felmérhető drónnal – forrás: Pixabay

 

Szabó László az Agroinformnak kifejtette: kiválóan alkalmazhatók például a drónok egy-egy terület pontos felmérésére, ugyanis a földhasználó, vagy bérlő által megadott adatok gyakran nem egyeznek a valós paraméterekkel. Ennek különösen nagy jelentősége van például a vadkár megfizetésénél, hiszen nem mindegy, hogy a vadgazdálkodó 50 hektárra fizet például 50 százalékos vadkárt, vagy csak 40 hektárra. Használható a vadkár folyamatos monitoringozására, annak megállapítására, hogy valóban vadkár-problémáról van-e szó, vagy agrotechnológiai problémáról, esetleg egy eleve gyenge kelésről, hogyan fejlődött az a növény, van-e belvízzel borított rész, amit esetleg később vadkárként szeretnének kifizettetni (sajnos, ilyenre is akad példa) és így tovább. Vagy ha van egy nagy, mondjuk, 100 hektárnyi körbekerített területünk és ez e célra szolgáló műszer jelzi, hogy valahol elszakadt a vezeték – nos, ennek felkutatására lejárni a villanypásztor vonalát, időben komoly feladat a vadőrnek. Egy drón segítségével azonban csak negyed óra, az eszközzel gyorsan le lehet repülni a szakaszt és a helyreállításhoz már csak az ismert pontra kell eljutnunk.

 

– Nagy táblában jellemző a vadkár – folytatta Szabó László. – Sok esetben kívülről semmi jele nincs annak, hogy egy nagy kukoricatáblába bevette magát a vad. Ha ne adj' isten, még vizet is talál a területen, tavasszal beleköltözik és ott marad egészen őszig, hiszen senki és semmi nem háborgatja – óriási kárt tud okozni. Ezek a mindenki számára kellemetlen szituációk kivédhetők azzal, hogy időközönként drónnal ellenőrizzük a területeket: felülről rögtön látszik az aktuális állapot, s így már, ha szükséges, az adott, a vad által jobban használt területre koncentrálható a vadkárelhárítás. A másik felhasználási terület az illegális agancsgyűjtés visszaszorítása lehet. Azt gondolom, az erdőben végzett tevékenységek közül ez ma a legkárosabb, hiszen a bőgésben legyengült, pihenésre vágyó szarvasbikák nyugalmát az agancsgyűjtők zavarják. Rosszabb esetben, űzik, hajtják is a vadat, hogy hullajtsa el az agancsát. Ráadásul erre a fontos képződményre szüksége lenne a vadgazdálkodónak is, mert sok mindenre lehet következtetni belőle, ami hasznos információ a következő vadászati szezonra nézve. Az agancsgyűjtés mára oly méreteket öltött, ami tarthatatlan, ennek véget kell vetni. Ez szerintem leginkább a felderítési tevékenység erősítésével lehetséges, ami szintén történhet drónnal.

A drónozás hasznos (külföldön már kötelező) kaszálás előtt, így megmenthetők a gidák – forrás: iStock

 

Ezen kívül használható fészekalj,-, vagy éppen gidamentéshez kaszálás során. Ha a gazda kaszálni akar a területen, az illetékes vadgazdálkodónak jelzi, aki lerepüli a kaszálót drónnal. Így rögtön láthatóvá válnak a madárfészkek és a sűrű, magas fűben megbúvó őzgidák.

 

– Magyarországon évente átlagosan 3000-3500 gidát kaszálnak el, ami óriási szám – mondta a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke. – Sajnos, én is kaszáltam már el gidát, senkinek nem kívánom az érzést, amikor ott piheg a kis állat a fűben, él még, de lábai már nincsenek – szörnyű látvány volt, ami szerintem minden jóérzésű embert megvisel... Azt gondolom, akár a Magyar Madártani Egyesülettel, akár a gazdaszervezetekkel és más civil szervezetekkel összefogva fontos lenne felhívni a figyelmet a kaszálást megelőző drónos felderítés jelentőségére. Ez így működik Ausztriában, Németországban és Svájcban is, nagyon komoly büntetéseket fizetnek azok a gazdák, akik nem kérik a kaszálások előtt a drónos vizsgálatot és esetleg elkaszálják a gidát. Ez közös érdek, hiszen a természeti környezetről van szó, aminek megóvása mindannyiunk kötelessége. Ráadásul a drónnal egy-egy ilyen hely, ahol gida pihen, vagy madárfészek rejtőzik, a GPS-nek köszönhetően meg is jelölhető, s a munkát végző traktor rendszerébe áttölthető az adat. Így a gép kaszálás közben ki tudja kerülni az adott részt.

 

A szakember arról is beszélt: szeretnének egy adatbázis-rendszert is létrehozni, amihez a mentett állatok fülébe krotáliát helyeznének, aminek segítségével később is pontosan megállapítható lenne például az állat kora. Azaz: tudni lehetne, hogy az adott bak mennyi idős. A többi adattal együtt létrejönne egy országos nyilvántartás, amihez minden vadgazdálkodó hozzáférhetne.

 

– Vagyonvédelemre is lehetne használni a drónokat a vadászházaknál, magasleseknél, tehát nagyon sokrétűen használható, de ez még csak a kezdet – fogalmazott. – A mesterséges intelligencia segítségével már most is olyan dolgokat tud a drón, amiről korábban nem is álmodtunk. Körberepül egy területet, leméri, megszámolja, hány fa van adott erdőrészletben és megadja, hány köbméter – de úgy, hogy a vékony gallyakat levonja belőle. Ráadásul a hazai medve- és farkasállomány felmérésére is alkalmas, miközben ma mindenki csak találgat. Mindez óriási dolog és még nem látjuk a végét. Erre fel kell készülnünk az erdő- és vadgazdálkodásban is.

 

Indexkép: Pixabay

 

forrás: agroinform.hu