A Kúria Sajtótitkárságának közleménye szerint az Mfv. II. 10.074/2018. számú ügy felperese 2010. december 20-ától jegyzői munkakörben, áthelyezéssel létrejött közszolgálati jogviszonyban állt az alperes alkalmazásában. 

A polgármester és a jegyző között a felmentést megelőző egy évben feszült viszony alakult ki, amelynek következtében a munkáltatói jogkör gyakorlója 2015. november 3-án a jegyző (a felperes) köztisztviselői jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Kttv.) 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján a "vezetője bizalmát elvesztette" indokra hivatkozással 2016. január 5-ével felmentéssel megszüntette. 

A felmentés indokolásában – egyebek mellett – utalt arra, hogy a felperes a hivatalban dolgozó köztisztviselőkkel nem alkalmazza a vezetőhöz méltó szóbeli kommunikáció eszközeit, amikor többször bántóan közli az információkat a kollégáival. Emiatt az elmúlt időszakban volt olyan munkakörét megfelelő szakmai tudomással ellátó köztisztviselő, aki felmentését kezdeményezte.

A felperes keresetében – felmentése jogellenességének jogkövetkezményeként – 24 havi illetményének megfelelő átalánykártérítés és 4 havi illetményének megfelelő végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a felmentés indokolása nem felel meg a világosság követelményének, az okok általános jelleggel kerültek meghatározásra. A felperes vitatta a felhozott indokok valóságát is.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a felperes a kollégák egy részével szemben használt kifejezései és kijelentései, valamint azok bántó jellege és a munkahelyen előidézett hatása a "vezetője bizalmát elvesztette" felmentési indokot megalapozta.

A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest 8 474 000 forint átalánykártérítés, valamint ezen összeg kamatainak megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolása szerint az alperes fellebbezése alapján a törvényszéknek a Kttv. 66. § (1) bekezdése alapján azt kellett értékelni, hogy a bizalomvesztés alapjául meghatározott indokok a Kttv. 76. § (1) vagy (2) bekezdése alá tartozó kötelezettségszegésnek minősülnek-e. A rendelkezésre álló adatokból arra következtetett, hogy az elsőfokú bíróság által megjelölt indokok – a kulturált ügyintézés, munkatársakkal való együttműködés szabályainak megszegése – a Kttv. 76. § (1) bekezdés d) pontjába ütköző kötelezettségszegés volt, ezért az alperesnek méltatlanságra alapított felmentésre vagy fegyelmi eljárás elrendelésére lett volna lehetősége. 

A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelme alapján a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a durva, bántó kifejezések használata, a beosztottakkal való szóbeli kommunikáció hangneme sértette a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés követelményét, ezért bizonyítottsága megalapozza a "vezetője bizalmát elvesztette" felmentési ok jogszerűségét [Kttv. 63. § (2) bekezdése e) pont, 66. § (1) bekezdés, 76. § (2) bekezdés] – olvashato a kuria-birosag.hu-n.

adozona.hu