EGYSÉGES PIAC, TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS SZEKCIÓ

Mesterséges intelligencia / munkavégzésre gyakorolt hatás

Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság mozdítsa elő és támogassa, hogy tanulmányok készüljenek a mesterséges intelligencia és a robotika ágazati hatásairól.
Támogatja egy valódi Európai Átállási Alap létrehozásának gondolatát, mely elősegítené a digitális átállás társadalmi szempontból felelős kezelését. Ennek kapcsán javasolja a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatandó konzultációra vonatkozóan meglévő szövegekben lefektetett elvek, kötelezettségek és kötelességek alkalmazását és megerősítését, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban pedig egy olyan inkluzív európai programot szorgalmaz, amely ezekre a szövegekre és a szociális jogok európai pillérére épül. A Bizotság azt ajánlja, hogy a mesterséges intelligencia területére vonatkozó jövőbeli etikai iránymutatások állapítsanak meg egyértelmű határt a munkavállalók és az intelligens gépek közötti kapcsolatban, illetve javasolja, hogy ezek az iránymutatások tartalmazzák a mesterséges intelligencia-rendszerek átlátható használatának elveit.AZ EGSZB azt javasolja, hogy a mérnökök és az intelligens gépek tervezői kapjanak etikai képzést;fontosnak tartja továbbá a jogi felelősség elvének tisztázását, és ambiciózusabb megközelítést sürget a termékfelelősségről szóló irányelv keretében.

Bizalom, magánélet és biztonság / A dolgok internete

Az EGSZB kéri, hogy az európai intézmények és a tagállamok garantálják a biztonságot és az adatvédelmet olyan megfelelő szabályozási keretek kidolgozásával, amelyek szigorú nyomonkövetési és ellenőrzési intézkedéseket tesznek lehetővé. Fontos, hogy egyértelműen határozzák meg az ellátási lánc minden szereplőjének felelősségi körét és az ezzel kapcsolatos információáramlást.

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy hozzanak létre megfelelő forrásokat és hatékony koordinációs mechanizmusokat az Európai Bizottság és a tagállamok között, valamint a nagyfokú biztonság, a teljes átláthatóság és a méltányos hozzáférés garantálása érdekében szorosan kövessék figyelemmel az IoT-hez kapcsolódó, kialakulóban levő technológiák fejlődését.
AZ EGSZB javasolja, támogassák az európai és nemzetközi szabványosítási kezdeményezéseket a termékek megbízhatóságának, hozzáférhetőségének, ellenálló képességének és karbantartásának biztosítása érdekében és kísérjék figyelemmel a piacokat, őrizzék meg az egyenlő versenyfeltételeket az IoT megvalósítása során, elkerülve, hogy az új technológiák terén működő szereplők kezében transznacionális gazdasági hatalom koncentrálódjon.

Az egészségügy és az ellátás digitális átalakítása

Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális átállás okozta változások során az ellátásnak az emberekre kell koncentrálnia.

A digitalizációs folyamatoknak segíteniük kell az egészségügyi szakembereket abban, hogy több időt tölthessenek a betegeikkel. Biztosítani kell, hogy az egészségügyi szakmák el legyenek látva szakképzett, megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkavállalókkal.
A digitális eszközöknek elő kell segíteniük új szervezeti formák kifejlesztését az egészségügyi és ellátási rendszerekben. Megfelelő mértékű közberuházásokkal meg kell szilárdítani az ezeknek a rendszereknek az alapját képező szolidaritás és egyetemesség értékeit.

A digitalizációs folyamatokat nem szabad az egészségügyi költségvetések megtakarítási csomagjaként félreértelmezni. Azok nem vezethetnek leépítésekhez vagy a szolgáltatások csökkentéséhez.

Új megállapodás a fogyasztói érdekekért

Az EGSZB elismeri az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az új fogyasztói szokások figyelembevétele érdekében aktualizálják a meglévő szabályokat, és a digitális egységes piac alakulásához igazítsák azokat. Úgy véli, hogy továbbra is foglalkozni kell a meglévő szabályok érvényesítésének elmulasztásával kapcsolatos problémákkal és kijelenti, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok harmonizálása nem csökkentheti a fogyasztóvédelem szintjét a tagállamokban, és hogy azt egyensúlyba kell hozni a kereskedők jogbiztonságával. Úgy véli továbbá, hogy a fogyasztói jogokat minden olyan „látszólag ingyenes” digitális szolgáltatásra is ki kell terjeszteni, amelyekért cserébe a felhasználók személyes és nem személyes adatokat adnak. Támogatja az online platformok nagyobb átláthatóságát és felelősségét.
A Bizottság úgy látja, hogy a kereskedők és a fogyasztók eltérő álláspontot képviselnek például a szerződéskötést megelőző tájékoztatás és az elállási jog tárgyában, ezért alternatív vitarendezési mechanizmust szeretne látni, és javasolja az online vitarendezési mechanizmusok, például a közvetítés vagy a választottbírósági eljárás európai és nemzeti szintű előmozdítását.

A bírságok bevezetésére vonatkozó konkrét kritériumokat hatékony fogyasztóvédelmi eszköznek tartja,
és sajnálja, hogy a kollektív jogorvoslatra vonatkozó korábbi ajánlásait nem vették figyelembe.
Fontos kiemelni, hogy feljogosított egységeket kell meghatározni a szubszidiaritás elvével és a nemzeti jogszabályokkal összhangban és kiemeli, hogy egyszerű és gyors hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz valamennyi uniós polgár számára, lehetővé téve a kollektív keresetben való részvételt és az abból való kimaradást egyaránt.

Megújított európai kutatási és innovációs menetrend

Az EGSZB üdvözli, hogy a kutatás és az innováció lényeges prioritás marad az EU számára, és ismételten hangsúlyozza az állami beruházások jelentőségét ebben az ágazatban. Üdvözli továbbá az állami támogatási szabályok további egyszerűsítését, amelynek célja a különféle források kombinálása, ami hozzájárulhat a tagállamok és a régiók között fennálló óriási különbségek leküzdéséhez.Támogatja a küldetések ötletét, ugyanis számos komoly társadalmi kihívást csak európai szinten lehet megoldani. Az EGSZB véleménye szerint növelni kell az uniós beruházások mértékét, hogy segíteni lehessen az európai munkavállalóknak abban, hogy lépést tartsanak a digitális szakmákkal kapcsolatos új fejlesztésekkel és megfelelő idevonatkozó képesítéseket szerezhessenek. Úgy véli, hogy hatékonyabban kellene támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kkv-kat segítik a kutatás és az innováció terén elért új eredmények felhasználásában és kiaknázásában.

Tőzsdén jegyzett kisvállalatok

Az EGSZB meggyőződése, hogy a jelenlegi javaslat, jóllehet a helyes irányba mutató lépést jelent, nem elegendő ahhoz, hogy leküzdjék a kkv-tőkefinanszírozási piacok útjában álló jelenlegi akadályokat.

A Bizottság kitart amellett, hogy a kommunikáció alacsony szintje és a bürokratikus megközelítések jelentős akadályt képeznek, és sokkal több erőfeszítést kell tenni ezen akadályok leküzdése érdekében. A kommunikációnak mindig a lánc alját kell célba vennie, bevonva a kkv-k szövetségeit, a szociális partnereket, a kereskedelmi kamarákat stb..
Az EGSZB azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy vizsgálja meg az intézményi befektetők, például a magánnyugdíjalapok arra való – különösen adóügyi eszközök révén történő – ösztönzésének lehetőségét, hogy befektessenek az említett kkv-tőkefinanszírozási piacokon. Úgy véli, hogy a likviditási szerződések rendkívül örvendetesek, különösen a fejletlen piacok esetében.

Kezdeményezés az online platformokkal kapcsolatos, a félretájékoztatást illető kihívások kezelésére

Sokféle eszközt és módszert alkalmaznak jelenleg arra, hogy aláássák az európai értékeket és az EU külső tevékenységeit. Egy másik cél pedig az, hogy szeparatista és nacionalista gondolatokat ébresszenek és váltsanak ki, manipulálják a közvéleményt és közvetlenül beavatkozzanak szuverén országok és az EU egészének belpolitikájába. Ezenkívül megfigyelhető az offenzív kiberképességek növekvő befolyása és az, hogy a technológiákat egyre gyakrabban alkalmazzák fegyverként politikai célok elérésére. Az ilyen tevékenységekből eredő hatásokat gyakran alábecsülik.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon felhívásával, hogy a közösségi média platformjai vállaljanak nagyobb felelősséget. Az európai bizottsági közleményben azonban nem szerepelnek az ezt biztosító kötelező gyakorlati lépések. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy zárja le az online platformok jogi felelősségmegosztási rendszerének megvitatását, és hozzon létre az online platformokra vonatkozó célirányos szabályozást azok meghatározása és jellemzői tekintetében. Az online platformoknak és a közösségi hálózatoknak az átláthatóság biztosítása érdekében vállalniuk kellene ezek betartását. Emellett a platformokat és a hálózatokat ösztönözni kellene, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy közismertebbé tegyék a megbízható híreket és elősegítsék, hogy a felhasználók hozzáférjenek azokhoz.

Az Európai Bizottság nem tartja sürgősnek és fontosnak az olyan alapvető kérdések vizsgálatát, mint hogy támogatási rendszereket kell biztosítani a hagyományos média számára ahhoz, hogy garantálni lehessen a polgárok minőségi és megbízható információkhoz való alapvető jogát. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a tényeket ellenőrző közösségnek szorosan együtt kell működnie. Már léteznek hasonló hálózatok, többek között a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport keretében. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben támogassák a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport erőfeszítéseit. Ennek nemcsak egy megfelelő költségvetést kellene magában foglalnia, hanem arra is szükség lenne, hogy az összes tagállam aktívan részt vegyen a munkacsoport tevékenységében. A munkacsoport erőfeszítéseinek eredményeit ismertető weboldalról proaktívabban tájékoztatni kellene annak érdekében, hogy az EU-ban élők jobban tisztában legyenek a fenyegetésekkel.

liganet.hu