Egyetértés övezi az agráradózás átalakítását

2018. augusztus 14. 09:04
„Merész tervek: teljes reform előtt az agráradózás?” című beszélgetés során a NAK egyik közelmúltbeli javaslatát vitatták meg szakemberek Hajdúböszörményben. Az áfacsökkentés folytatását és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését egyöntetűen kedvezően fogadták.

Még idén májusban tette közzé a NAK az „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című, a kormányzati stratégiai tervezést segítő csomagját, amelyet a kamara tisztségviselői azóta több eseményen is ismertettek a gazdálkodókkal, agrárszakemberekkel – így volt ez augusztus 10-én is, ekkor Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke a hajdúböszörményi Kelet-Magyarországi Agrárfórumon vázolta a kamarai elképzeléseket. A korábbiakhoz képest az volt a különbség, hogy ezúttal az érdeklődő közönség előtt agrárszakemberek vitatták meg a kamarai anyag egy részét.


Túl nagy teher


Ez a kiemelt rész pedig az agráradózás volt. A NAK szerint szükség van valamennyi alapvető élelmiszer áfájának 5 százalékos csökkentésére – és ez, a köztestület számításai szerint, az állami költségvetésben nem jelentene érdemi kiesést –, a munkát terhelő adók mérséklésére, az őstermelői adózás igénybe vételének felülvizsgálatára, a családi mezőgazdasági vállalkozás, mint új vállalkozási forma bevezetésére, illetve 100 millió forint árbevételig kedvezményes adózásra. Azt már a panelbeszélgetés elején leszögezte Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese, hogy a kamarai összefoglalóban szereplő valamennyi javaslat, így az agráradózási is, egyelőre terv, érdemi kormánydöntés még nincs egyikről sem.

A megfelelő adózási forma megtalálása és az adófizetési hajlandóság mondhatni örökzöld ügy a mezőgazdaságban. 
– Az árbevétel kicsi, az adó sok, ez általános nézőpont már több évtizede – jegyezte meg Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója is. Úgy vélte, általános elvárás egy adórendszertől, hogy a mérték ne legyen túlzó, megfizethető legyen, és segítse mindennapi munkát, a cégek eredményes működését. Hasonló véleményen volt Szabó Miklós, a Tranzit-KER Zrt. vezérigazgatója, aki szerint égető gond a munkát terhelő adók magas mértéke, mert így nem csak a betanított munkások, az idénymunkások alkalmazása okoz nehézséget, hanem a folyamatos termeléshez szükséges szakképzett munkavállalóké is. Mint mondta, a potenciális dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való tereléséhez adókedvezményeket szükséges nyújtani vagy a munkát terhelő adók mértékét érdemben csökkenteni.


Az áfacsökkentés előnyös és hátrányos is


Jakab István, a MAGOSZ elnöke úgy vélte, az adófizetési hajlandóság a kulcs. Véleménye szerint, ha a terheket mindenki tisztességgel megfizeti, akkor lehet egyszerűsíteni, és be lehet vezetni egy stabil, kiszámítható mezőgazdasági adórendszert. Hozzátette, a kormányzat jó irányban indult el például az ekáer bevezetésével vagy az élelmiszeráfa-csökkentéssel, ráadásul utóbbi hatására nőtt is az adóbevétel és a forgalom, illetve fehéredett az agrárgazdaság.

A jelentősebb termékkörök közül eddig sertés (szinte a teljes termékpálya), az élő és fagyasztott hal, a baromfihús, a friss tej, a tojás áfája csökkent 5 százalékra, majd 2019. januártól az UHT- és az ESL-tejé is mérséklődik. Sántha Imre szerint fontos, hogy ez a folyamat megmaradjon, és jó lenne kiterjeszteni a zöldségekre és gyümölcsökre, a sütőipari termékekre, valamint akár a cukorra és az olajra is. (Ugyan az agrárfórum egy másik panelbeszélgetésén hangzott el, de ide kapcsolódik egy nem elhanyagolható észrevétel. Bodnár Lajos, a Hajdúböszörmény Béke Mezőgazdasági Kft. elnöke szerint, jó, hogy lement a sertés áfája, ám a tenyésztéshez szükséges inputanyagokat változatlanul 27 százalékos áfa terheli. Az ebből adódó különbözetet az áfa-visszatérítésig gyakorlatilag meghitelezi az államnak termelő. Ez hónapokon át jelentkező hiányt is jelent, amit valahogy ki kell gazdálkodni. Bodnár szerint az illetékeseknek ezt a helyzetet is kezelniük kellene.)


Megérett a változtatás


A társasági formákra áttérve a Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte, a családi gazdaság jelen állapotában betöltötte szerepét, így a változtatás időszerűnek tűnik. Szabó Miklós pedig helyesnek tartaná, hogy a többség érdekeinek megfelelő egyszerűbb és igényesebb rendszer jönne létre, ami pedig – szerinte szintén helyesen – egyúttal a jelenlegi őstermelői adózás változásával is járna. Jakab István szerint az őstermelők egy részének lehet, hogy hasznosabb is lenne a kamara által javasolt családi mezőgazdasági vállalkozási formát és az ehhez kapcsolódó kedvezményes adózást választaniuk. Hozzátette, az őstermelői létszám – valóságos szintre – csökkenése az agrárigazgatás munkáját is nagyban könnyítené.

Az elhangzottak kapcsán Papp Gergely megjegyezte, hogy egy esetleges kormánydöntés után az érintetteknek mindenképpen lenne türelmi idő, hogy kiválasszák a maguk számára legoptimálisabb vállalkozási és adózási formát.


(nak.hu/RF)

Kapcsolódó cikkek

Az uniós tejágazati csomag javítja a tejtermelők helyzetét az ellátási láncban

2016. december 12. 08:47
Az Európai Bizottság újabb jelentést tett közzé az ún. tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazásáról. A 2012-ben bevezetett intézkedéscsomag az európai tejtermelők helyzetét hivatott javítani az ellátási láncon belül.

Minimálbér vagy garantált bérminimum - melyiket kell adni?

2017. március 06. 09:57
Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy jelentősen változott a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. A 430/2016. (XII.15.) Korm.r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127.500 forint lesz. Ezzel szemben a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161.000 forintra emelkedik. Sajnos azonban a szabályok alkalmazása körül nagy a zűrzavar, melynek az oka az, hogy a (szak)képesítések, valamint a képesítési követelmények folyamatosan változnak, a jogszabályok összhangja pedig egyre kevésbé valósul meg. Tekintettel arra, hogy sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók számára nem mindegy, hogy melyik minimálbérrel kell számolni, így a leggyakoribb kérdéseket, és az azokra adható válaszokat összefoglaljuk. Az összefoglaló anyagunkban a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi állásfoglalását is bemutatjuk.