Egyetértés övezi az agráradózás átalakítását

2018. augusztus 14. 09:04
„Merész tervek: teljes reform előtt az agráradózás?” című beszélgetés során a NAK egyik közelmúltbeli javaslatát vitatták meg szakemberek Hajdúböszörményben. Az áfacsökkentés folytatását és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését egyöntetűen kedvezően fogadták.

Még idén májusban tette közzé a NAK az „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című, a kormányzati stratégiai tervezést segítő csomagját, amelyet a kamara tisztségviselői azóta több eseményen is ismertettek a gazdálkodókkal, agrárszakemberekkel – így volt ez augusztus 10-én is, ekkor Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke a hajdúböszörményi Kelet-Magyarországi Agrárfórumon vázolta a kamarai elképzeléseket. A korábbiakhoz képest az volt a különbség, hogy ezúttal az érdeklődő közönség előtt agrárszakemberek vitatták meg a kamarai anyag egy részét.


Túl nagy teher


Ez a kiemelt rész pedig az agráradózás volt. A NAK szerint szükség van valamennyi alapvető élelmiszer áfájának 5 százalékos csökkentésére – és ez, a köztestület számításai szerint, az állami költségvetésben nem jelentene érdemi kiesést –, a munkát terhelő adók mérséklésére, az őstermelői adózás igénybe vételének felülvizsgálatára, a családi mezőgazdasági vállalkozás, mint új vállalkozási forma bevezetésére, illetve 100 millió forint árbevételig kedvezményes adózásra. Azt már a panelbeszélgetés elején leszögezte Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese, hogy a kamarai összefoglalóban szereplő valamennyi javaslat, így az agráradózási is, egyelőre terv, érdemi kormánydöntés még nincs egyikről sem.

A megfelelő adózási forma megtalálása és az adófizetési hajlandóság mondhatni örökzöld ügy a mezőgazdaságban. 
– Az árbevétel kicsi, az adó sok, ez általános nézőpont már több évtizede – jegyezte meg Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója is. Úgy vélte, általános elvárás egy adórendszertől, hogy a mérték ne legyen túlzó, megfizethető legyen, és segítse mindennapi munkát, a cégek eredményes működését. Hasonló véleményen volt Szabó Miklós, a Tranzit-KER Zrt. vezérigazgatója, aki szerint égető gond a munkát terhelő adók magas mértéke, mert így nem csak a betanított munkások, az idénymunkások alkalmazása okoz nehézséget, hanem a folyamatos termeléshez szükséges szakképzett munkavállalóké is. Mint mondta, a potenciális dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való tereléséhez adókedvezményeket szükséges nyújtani vagy a munkát terhelő adók mértékét érdemben csökkenteni.


Az áfacsökkentés előnyös és hátrányos is


Jakab István, a MAGOSZ elnöke úgy vélte, az adófizetési hajlandóság a kulcs. Véleménye szerint, ha a terheket mindenki tisztességgel megfizeti, akkor lehet egyszerűsíteni, és be lehet vezetni egy stabil, kiszámítható mezőgazdasági adórendszert. Hozzátette, a kormányzat jó irányban indult el például az ekáer bevezetésével vagy az élelmiszeráfa-csökkentéssel, ráadásul utóbbi hatására nőtt is az adóbevétel és a forgalom, illetve fehéredett az agrárgazdaság.

A jelentősebb termékkörök közül eddig sertés (szinte a teljes termékpálya), az élő és fagyasztott hal, a baromfihús, a friss tej, a tojás áfája csökkent 5 százalékra, majd 2019. januártól az UHT- és az ESL-tejé is mérséklődik. Sántha Imre szerint fontos, hogy ez a folyamat megmaradjon, és jó lenne kiterjeszteni a zöldségekre és gyümölcsökre, a sütőipari termékekre, valamint akár a cukorra és az olajra is. (Ugyan az agrárfórum egy másik panelbeszélgetésén hangzott el, de ide kapcsolódik egy nem elhanyagolható észrevétel. Bodnár Lajos, a Hajdúböszörmény Béke Mezőgazdasági Kft. elnöke szerint, jó, hogy lement a sertés áfája, ám a tenyésztéshez szükséges inputanyagokat változatlanul 27 százalékos áfa terheli. Az ebből adódó különbözetet az áfa-visszatérítésig gyakorlatilag meghitelezi az államnak termelő. Ez hónapokon át jelentkező hiányt is jelent, amit valahogy ki kell gazdálkodni. Bodnár szerint az illetékeseknek ezt a helyzetet is kezelniük kellene.)


Megérett a változtatás


A társasági formákra áttérve a Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte, a családi gazdaság jelen állapotában betöltötte szerepét, így a változtatás időszerűnek tűnik. Szabó Miklós pedig helyesnek tartaná, hogy a többség érdekeinek megfelelő egyszerűbb és igényesebb rendszer jönne létre, ami pedig – szerinte szintén helyesen – egyúttal a jelenlegi őstermelői adózás változásával is járna. Jakab István szerint az őstermelők egy részének lehet, hogy hasznosabb is lenne a kamara által javasolt családi mezőgazdasági vállalkozási formát és az ehhez kapcsolódó kedvezményes adózást választaniuk. Hozzátette, az őstermelői létszám – valóságos szintre – csökkenése az agrárigazgatás munkáját is nagyban könnyítené.

Az elhangzottak kapcsán Papp Gergely megjegyezte, hogy egy esetleges kormánydöntés után az érintetteknek mindenképpen lenne türelmi idő, hogy kiválasszák a maguk számára legoptimálisabb vállalkozási és adózási formát.


(nak.hu/RF)

Kapcsolódó cikkek

Több mint kétezer milliárd jut gazdaságfejlesztére

2016. október 24. 08:35
Összesen 70,6 milliárd forinttal 2327,4 milliárdra nőtt az idén meghirdetni tervezett gazdaságfejlesztési pályázatok teljes keretösszege – erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Kiemelt támogatás a 2017. évi fagy- és jégesőkárosultaknak

2017. augusztus 15. 12:54
A Földművelésügyi Minisztérium 100%-os kamat-, kezességi díj és költségtámogatás nyújtásával segíti azokat a jégeső vagy fagykárt szenvedett, ültetvényes gazdálkodást folytató termelőket, akik az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) Konstrukció, az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 vagy az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében vesznek fel hitelt.