Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) 1979-ben – magyar javaslat alapján! – október 16-át élelmezési világnapnaknyilvánította. A FAO célként az alábbi jelmondatot jelöli meg: „Fiat panis", azaz „Legyen kenyér!" Ez a nap az éhínség elleni küzdelemről szól.

A FAO-nak, amely 1945. október 16-án alakult meg, alapfeladata a táplálkozási és életszínvonal emelése az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek termelésének és hatékony nemzetközi elosztásának segítségével.

1981 óta október 16-án a FAO az élelmezési gondok orvoslásának szükségességére, a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés elsőrendű fontosságára figyelmeztet, a különböző humanitárius szervezetek pedig felhívják a figyelmet az egész világot sújtó élelmezési problémákra. Körülbelül egymilliárd ember éhezik ma a világon, ami döbbenetes szám, miközben a világ élelmiszereinek harmada végzi a kukában minden évben. Az élelmiszer-pazarlás elképesztő méreteket ölt ma a világon. Egyes becslések szerint csak Magyarországon évente kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik.

A WHO-nak és a segítő szervezeteknek a dolgát tovább nehezíti a probléma kettőssége, hogy miközben több százmillióan túlsúlyosak, aközben több mint egymilliárd ember éhezik.

Ahhoz, hogy kevesebb étel vesszen kárba, egyénileg is hozzájárulhatunk. Csupán némi tervezés, előregondolkodás és fagyasztó szükséges hozzá, továbbá az, hogy ne vonjuk meg a vállunkat olyan címszóval, hogy ez a – világméretű – probléma „nem az én dolgom”. Megoldani nem tudjuk, ez kétségtelen, de ne is menjünk el szó nélkül mellette, ha – akármilyen csekély dologgal is, de – tehetünk ellene.

A világnap célja tehát, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az élelmezési gondok orvoslására – mi tegyünk meg a magunk részét, járuljunk hozzá a probléma megoldásához annyival, amennyi nekünk módunkban áll!

A saját egészségünkért és főleg a gyermekeink egészségéért pedig valóban nekünk kell tennünk – erre is figyelmeztet a kenyér világnapja, amelyet szintén ezen a napon ünneplünk, és amely szorosan kötődik az élelmezési világnaphoz.

Ma már nagyon sokfajta ízesítésű, formájú, alapanyagú kenyér közül választhatunk – fotó: Shutterstock

A Pékek Világszövetsége 2001-ben döntött arról, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. 
E világnap alkalmat ad arra is, hogy a gabonát megtermelő gazdálkodók és a pékek munkájának fontosságára ráirányítsa a figyelmet.

De milyen a jó kenyér?

Jó kenyér az, ami kovásszal készül, a lisztből minél nagyobb tömegű tészta dagasztható, amely aztán jól nyújtható, rugalmas, a kenyér térfogata nagy a kelés közben keletkező gázok által fellazított tésztának köszönhetően, a héja ropogós, a színe aranybarnás. A héj a kenyérbéltől nem válik el. Ha összenyomják, az ismét felduzzad. Állagát és ízét négy-öt napig is megőrzi.

A leglényegesebb azonban, hogy a jó kenyér szolgálja – és ne veszélyeztesse! – az egészségünket! Ehhez elengedhetetlen, hogy teljes őrlésű lisztből készüljön, és persze ha lehet, akkor bio legyen.

A legtöbb kenyér búzából készül, hiszen a búzalisztből készült kenyerek iránt mutatkozik továbbra is a legnagyobb kereslet. Ezen alapul a búza megfelelő minősége iránti igény, hiszen egyik fő felhasználási területe a kenyérsütés.

A gabona minősége meghatározó – fotó: Shutterstock

Ma már a boltokban számos fajtája, változata kapható a kenyérnek, mindenki megtalálja a maga számára legmegfelelőbbet. Ízvilágban és ízesítés terén is hatalmas már a választék: találhatunk a polcokon olívás, diós, áfonyás, hagymás, sajtos, paradicsomos, burgonyás stb. kenyeret is.

Az elmúlt években újra egyre többen sütnek otthon kenyeret, aminek oka főként a tudatos fogyasztás, az egészséges életmódra és a minőségre való törekvés.

A legfontosabb azonban az, hogy akár kenyeret, akár liszteket vásárolunk, a minőséget mindig tartsuk szem előtt!

agroinform.com