Egyre egészségesebben étkezünk

2016. március 02. 19:28
Egy friss felmérés szerint nő az egészséges élelmiszerek iránti kereslet Magyarországon.

Noha a tudatos táplálkozásról még ma is sokan mondanak le szűkös anyagi lehetőségeik vagy az egymásnak ellentmondó információk miatt, az  egészségesnek tartott élelmiszerek iránti kereslet folyamatosan nő – derül ki a GfK Étkezési szokások felmérés legutóbbi adataiból. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek többsége "normálisnak" nevezi étkezési szokásait, újra előtérbe került az otthoni főzés, és a többség egyre több alkalommal eszik egy nap.

A GfK 1989 óta kétévente összeállított tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál a legfontosabb szempont továbbra is a jó minőség és az ár. Az egészséges élelmiszerek iránti igény azonban határozottan megjelenik, főként az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában, ugyanakkor a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészséges élelmiszervásárlás elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon – olvasható a közleményben.

Egészséges élelmiszerek

Csak kevesen vallják magukat egészségesen táplálkozónak, inkább normálisan étkezőnek tartják magukat az emberek – fotó: Shutterstock

A megkérdezettek alacsony hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség "normálisan étkezőnek" tartja magát vagy  "azt eszi, ami ízlik neki". Mindezek mellett nő az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása - állapították meg, idesorolva például a szárnyas húsokat, a rizst, a barna kenyeret, ásványvizet. Habár az élvezeti cikkek egy része - kávé, alkoholos italok, édességek - szintén egyre népszerűbb, fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.

A vásárlók erőteljes árérzékenységük miatt szívesebben főznek otthon, a megkérdezettek  több mint fele hetente többször is a főz. Jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest: például nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya). Ugyanakkor jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel - a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Egyre kevesebben reggeliznek és meleg vacsorát is kevesebben esznek.

A legkedveltebb ételek tízes toplistáján megtalálhatók a hagyományos főzött levesek, a szárnyas- és sertéshús, a zöldség és gyümölcs, burgonya, tészta, tojás és sajt, valamint a szárazáruk (kolbász és szalámi).

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Mitől ilyen eszméletlenül drága a kaviár?

2020. január 07. 09:18
Jó ideje egyenlőségjelet tesznek a kaviár és a luxus fogalma közé. Azok az összegek, amelyeket kilogrammonként meg kellene fizetni érte, csillagászatiak lehetnek, meghaladják a millió forintos nagyságrendet is. Volt idő, amikor ingyen szolgálták fel az éttermekben. Mi befolyásolja egy ilyen élelmiszer árát?

A Klik rászállt a Teleki Blankára - Nyomozást kér egy fideszes

2016. február 17. 11:50
Levélben szólította fel a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatóját a Klebelsberg-központ tankerületi vezetője, hogy számoljon be: milyen körülmények között mentek el tüntetni Miskolcra az iskola tanárai, és hogyan tájékoztatták a szülőket a lázadó miskolci gimnáziumot támogató nyílt levelükről - derült ki tegnap a nol.hu cikkéből. A feljelentéseiről ismert magánszemély, Tényi István bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen hivatali visszaélés gyanújával.