Egyre egészségesebben étkezünk

2016. március 02. 19:28
Egy friss felmérés szerint nő az egészséges élelmiszerek iránti kereslet Magyarországon.

Noha a tudatos táplálkozásról még ma is sokan mondanak le szűkös anyagi lehetőségeik vagy az egymásnak ellentmondó információk miatt, az  egészségesnek tartott élelmiszerek iránti kereslet folyamatosan nő – derül ki a GfK Étkezési szokások felmérés legutóbbi adataiból. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek többsége "normálisnak" nevezi étkezési szokásait, újra előtérbe került az otthoni főzés, és a többség egyre több alkalommal eszik egy nap.

A GfK 1989 óta kétévente összeállított tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál a legfontosabb szempont továbbra is a jó minőség és az ár. Az egészséges élelmiszerek iránti igény azonban határozottan megjelenik, főként az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában, ugyanakkor a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészséges élelmiszervásárlás elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon – olvasható a közleményben.

Egészséges élelmiszerek

Csak kevesen vallják magukat egészségesen táplálkozónak, inkább normálisan étkezőnek tartják magukat az emberek – fotó: Shutterstock

A megkérdezettek alacsony hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség "normálisan étkezőnek" tartja magát vagy  "azt eszi, ami ízlik neki". Mindezek mellett nő az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása - állapították meg, idesorolva például a szárnyas húsokat, a rizst, a barna kenyeret, ásványvizet. Habár az élvezeti cikkek egy része - kávé, alkoholos italok, édességek - szintén egyre népszerűbb, fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.

A vásárlók erőteljes árérzékenységük miatt szívesebben főznek otthon, a megkérdezettek  több mint fele hetente többször is a főz. Jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest: például nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya). Ugyanakkor jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel - a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Egyre kevesebben reggeliznek és meleg vacsorát is kevesebben esznek.

A legkedveltebb ételek tízes toplistáján megtalálhatók a hagyományos főzött levesek, a szárnyas- és sertéshús, a zöldség és gyümölcs, burgonya, tészta, tojás és sajt, valamint a szárazáruk (kolbász és szalámi).

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

2.000.000,-Ft adatvédelmi bírság a „gazdaglistákért”

2020. szeptember 15. 10:51
A Forbes 2019 szeptemberében megjelentette a legnagyobb családi vállalkozásokat tartalmazó online és print kiadványát. 2020 januárjában pedig az 50 leggazdagabb magyarról jelentetett meg hasonló kiadmányt. Bizonyos érintettek ezzel összefüggésben adatvédelmi panaszt nyújtottak be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mely eljárás bírsággal zárult (NAIH/2020/1154/9). Az ügy tanulságait az alábbiakban mutatjuk be:

Ilyen előnyei vannak az szja-csökkentésnek - így számol az MNB

2016. december 01. 11:39
A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar marginális és átlagos adóékek szintje továbbra is a visegrádi országok érteke felett alakul, ezért a bérekhez kapcsolódó adóterhek csökkentése továbbra is indokolt. Az szja-kulcs mérséklése révén jelentősen csökkenthető az adóék, ami hozzájárul a nettó keresetek növekedéséhez. A háztartások rendelkezésre álló nagyobb jövedelme pedig segíti a fogyasztást. A nagyobb munkakínálat nyomán érdemben csökkenhetnek a munkaerőhiány és elvándorlás által előidézett problémák. A kamat- és osztalékjövedelmek utáni jövedelemadó csökkentése növeli a megtakarítások vonzerejét.