Egyre több a biotermelő hazánkban

2017. február 03. 08:05
Az Európai Unióban, ezen belül Magyarországon is dinamikusan emelkedik az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága 
Ahogyan Európában, úgy Magyarországon is egyre nagyobb a szerepe az ökológiai gazdálkodásnak. Hazánkban mintegy kétszázezer hektáron háromezren állítanak elő bioterméket.

Magyarországon az utóbbi években csaknem megduplázódott, 120 ezerről kétszázezer hektárra nőtt a biogazdálkodási terület nagysága – mondta tegnap a földművelésügyi miniszter egy szakmai konferencián, Gödöllőn. Fazekas Sándor hozzáfűzte: a biogazdálkodók száma is megkétszereződött, mintegy háromezerre tehető a számuk hazánkban. A tárcavezető megjegyezte: a biogazdálkodásba vetett hit erősödött, ezt a befogadó társadalmi közeg is segíti, a bioterméket fogyasztók egyre tudatosabbak, és a támogatások is hozzájárulnak a gyarapodó biotermelés sikeréhez. Hozzátette: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szellemi műhelyként segíti, hogy olyan tudással rendelkezzünk, amely elősegíti a biotermékek piacra jutását. Fazekas Sándor utalt arra is, hogy a január végén, Berlinben megrendezett Zöld Hét nemzetközi agrárvásáron a magyar pavilont 380 ezren keresték fel, és sokan megkóstolhatták a magyar biotermékeket. Németország fontos felvevőpiaca a magyar élelmiszertermékeknek. A miniszter hangsúlyozta: hazánk továbbra is hagyományos, egészséges, természetes alapanyagú, GMO-mentes élelmiszereket kíván előállítani. Fazekas Sándor feladatként jelölte meg, hogy tovább növekedjen Magyarországon a GMO-mentes szója vetésterülete, termésmennyisége, s így takarmányként kiváltható legyen az import szója, amelynek jelentős része génkezelt.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangoztatta: prioritás a biogazdálkodók támogatása. A már lezárult pályázat során tavaly csaknem 65 milliárd forintos támogatást nyújtottak mintegy 2200 biogazdálkodónak. Minden olyan pályázó támogatásban részesült, aki a feltételeknek megfelelő pályázatot adott be. A biogazdálkodásra való áttérést legtöbben a szántó esetében valósították meg, de gyeptermesztésre, ültetvényművelésre is sok biotermelő kapott támogatást. Kis Miklós Zsolt közölte: a 2020-ig rendelkezésre álló 1200 milliárd forintos vidékfejlesztési forrásból több mint hétszázmilliárd forintnyi pályázat esetében már megszületett a döntés. Ez év márciusának végéig valamennyi pályázatot meghirdetnek. 

Urs Niggli, a FiBL, azaz a svájci ökológiai intézet igazgatójának előadásában foglaltak szerint az ökogazdálkodás egyre nagyobb területet hasít ki a mezőgazdasági művelés alá vont territóriumból, Ausztriában ez az arány már húsz százalék. Ráadásul az ökoterületnél sokkal gyorsabban növekszik az ökopiac, az igény a biotermékek iránt a világban. A teendők között jelezte a vegyszermentes biokontroll növényvédelmi technikák kiszélesítését, az adott károkozók természetes ellenségeinek felkutatását, a talajtermékenység növelését. Eric Gall, a Bio Mozgalmak Világszervezete európai uniós munkacsoportjának vezetője elmondta: 2005 és 2013 között az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága 49 százalékkal, az előállított biotermékek értéke 78 százalékkal, ezeknek az értékesítése pedig 138 százalékkal emelkedett az unióban. A biogazdálkodással művelt terület nagysága Spanyolországban a legnagyobb, csaknem kétmillió hektár, majd Olaszország, Franciaország és Németország (1,1 millió hektár) következik, ez a négy állam összességében a teljes uniós biogazdálkodási terület 52 százalékát adja.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Megérkeztek az intelligens munkaruhák

2018. augusztus 17. 09:56
Noha a munkahelyi megjelenésben idehaza még mindig az ár a meghatározó tényező, a multinacionális cégek szemléletének köszönhetően a minőség is fokozatosan teret nyer. A megvásárolt munkaruha helyét egyes területeken a bérbe vett felszerelés veszi át, miközben innovatív megoldások eredményeként ma már egy egyszerű kantáros nadrág is lehet "okos".

Megbukott a KAP reform? - Ideje mérleget vonni

2016. augusztus 16. 09:56
2015 különleges volt abból a szempontból, hogy ez volt az első olyan év, amikor „élesben működött” az új Közös Agrárpolitika (KAP) feltételrendszere. Az átszabott támogatási rendszer Magyarországhoz hasonlóan az összes tagállamot kihívás elé állította: a gazdákat „sokkhatásként” érte a zöldítés és a többi reform, nem tudtak felkészülni előre az új elemekre, és jelenleg nincs olyan tagország, amely képes lenne határidőre teljesíteni az elvárásokat - a Portfolio kelet-magyarországi agrárfórumán ágazati döntéshozók, gazdálkodók és mezőgazdasági szakértők több száz ember előtt vonták le a tanulságokat a KAP első tanulóévéről.