Magas fehérjetartalma miatt megkerülhetetlen a szójadara az állati takarmányozásban. Magyarországon rekordnagyságú területen termesztettek szóját tavaly – mondta a Magyar Hírlapnak Tikász Ildikó Edit, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kutatója. Hozzáfűzte: a gazdaságok a 77 ezer hektárról gyenge hozam mellett 142 ezer tonna termést takarítottak be, ami még így is a valaha elért legjobb eredménynek számít. A Közös Agrárpolitika (KAP) 2015–2020 időszak közvetlen támogatásainak köszönhetően tavaly mintegy nyolcvan százalékkal nőtt a szója termőterülete a 2014. évihez képest. A termesztési kedv olyan magas, hogy a szójatermesztő gazdaságok száma a korábbi 1800-ról 5100 fölé emelkedett. Ti­kász Ildikó Edit megjegyezte: a 2014. év kivételével – amikor 2,67 tonnás rekordhozam volt hektáronként, uniós viszonylatban nézve szinte valamennyi évben gyenge volt a szója termésátlaga Magyarországon. Noha az uniós szója-termőterület tizenegy százaléka található hazánkban, a tagorszá­gok együttes termelésének mindössze hét százalékát adta tavaly a magyar termés. Az AKI kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy a 2011–2015-ös időszak átlagában a szója hozama Magyarországon 2,07 tonna volt hektáronként, ezzel szemben a nyugat-európai versenytársak közül Olaszország 3,41, Franciaország 2,8, Ausztria 2,55 tonnás termésátlagot produkált. 

A magyarországi eredmény a kelet- és közép-európai országok szójatermesztésének színvonalához hasonlít. 

A szója termőterülete és a szójatermesztő gazdaságok száma kivétel nélkül valamennyi megyében emelkedett az előző évihez képest tavaly – mondta lapunknak Varga Edina, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatója. Hangsúlyozta: a főbb termőkörzetek megyéiben, azaz Baranyában, Bács-Kiskunban, Vasban, Zalában, Somogyban, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében a szója termőterülete egyenként 1400-tól hatezer hektárig, a gazdaságok száma pedig kilencventől ötszázig bővült. A termőkörzeteken kívül eső megyékben volt a legmagasabb arányú a növekedés – elérte az 500-600 százalékot –, ez abszolút értékben 1500 hektárt, illetve 140 gazdaságot jelentett. Varga Edina utalt arra: a tíz hektárnál kisebb szójaterülettel rendelkező gazdaságok száma és területük emelkedett a leginkább 2014-hez képest, mindkettő megháromszorozódott. Így e kategóriában a 3456 gazdaság területe tavaly meghaladta a tizenháromezer hektárt.

Az Európai Unió fehérjetakarmány-szükségletének 31 százalékát képes belföldi piacról ellátni, ezért az önellátás mértékének növelése érdekében a szója és egyéb alternatív fehérjeforrások termesztése egyre nagyobb támogatást élvez. Tikász Ildikó Edit jelezte: a fehérjeimport-függőség Magyarországon is jelentős. A kormány a GMO-mentes növénytermesztés iránti kötelezettségvállalása mellett a takarmány-előállításban és az élelmiszer-termelésben is kívánatosnak tartaná a GMO-mentességet, különösen hazai fehérjebázisra alapozva. A belföldön termelt GMO-mentes szójabab mintegy hatvan százaléka a külpiacra kerül, vagyis a szükséglet kielégítéséhez alig járul hozzá. Az AKI kutatója hozzátette: magyarországi GMO-mentes szójababtermelés felfuttatását egyelőre a KAP 2015–2020 termeléshez kötött támogatása segíti, ám a szójabab termőterülete a legvalószínűbb forgatókönyv szerint is legfeljebb százezer hektárra növekedhet öt éven belül. A termesztési színvonal javulása mellett ez optimista esetben is 286 ezer tonna szójabab termelését teszi lehetővé, azaz változatlan állatállomány mellett is csupán az éves szójadara-szükséglet felét elégítené ki 2020-ban. Szójadarát a sertés és a baromfi ágazat használja fel. A kutató szerint jelentős többletterhet róna a piaci szereplőkre, ha a szójadara iránt fennmaradó igényt GMO-mentes importból elégítenék ki, annak értéke ugyanis a sertésstratégiában megfogalmazott hatmillió darab sertés figyelembevétele mellett meghaladhatja a 12,8 milliárd forintot 2020-ban.

Varga Edina elmondta, hogy a világ legnagyobb szójababtermelő országai: az Amerikai Egyesült Államok évi 106, Brazília csaknem 98 és Argentína 55 millió tonnával. Ebből a génmódosított arány az Egyesült Államokban 93 százalék, Brazíliában 92, míg Argentínában száz százalék. Az Európai Unió csaknem 21 millió tonnás éves szójadara importjának több mint nyolcvan százaléka Argentínából és Brazíliából származik.

Forrás: Magyar Hírlap