Éjjel tette közzé az NGM, hogyan nyúlna hozzá a minimálbérhez
2024. szeptember 27. 13:12
Éjszaka jelent meg egy jogszabálytervezet, amelybe belekerült, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér felét. Ezzel jelenleg 301 ezer forint is lehetne a minimálbér.
Éjszaka megjelent az NGM rendelettervezete, amely a minimálbér és a bérminimum meghatározásának folyamatával, alapelveivel kapcsolatos dolgokat tisztáz. A jogszabály egyik célja, hogy egy európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültessen a magyar gyakorlatba.
Magában a tervezetben azonban szerepel egy olyan rész is, ami a minimálbér és a bérminimum összegének meghatározásával kapcsolatos:
"A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megfelelőségére vonatkozó értékeléshez használt indikatív referenciaérték, amelynek elérésére a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének megállapításakor törekedni kell, a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka."
Mindez azt jelenti, hogy törekedni kell arra, hogy a minimálbér és a bérminimum elérje az előző év adatai alapján a bruttó átlagkeresetnek legalább a felét.
A Bankmonitor szakértői kiszámolták, hogy ha jelenleg érvényben lenne ez a szabály, akkor hová emelkedhetne a minimálbér. A KSH utoljára a 2024. júliusi átlagbért publikálta. Az akkori rendszeres, bónusz és egyéb juttatások nélküli bruttó átlagbér 602 200 forint volt. Ennek a fele, 301 100 forint lehetne ezen számítás alapján a minimálbér alsó szintje. Ez a jelenlegi állapothoz képest 12,85 százalékos emelést jelentene. (Ez a szám nincs is olyan messze az NGM által korábban kalkulált 12 százalékos emeléstől.)
Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a tervezet szövegét szigorúan véve az elmúlt év adataiból kellene kiindulni. A 2023. augusztus és a 2024. július közötti béradatok átlaga alapján pedig már egy érdemben kisebb, 288 617 forintos minimálbért kapnánk. Nagyon fontos tehát, hogy pontosan hogyan fogják alkalmazni hosszú távon ezt a kitételt.
Érdekesség, hogy a minimálbér és a bérminimum értékének meghatározásához azonos küszöbértéket, referenciaszámot használ a jogszabály. Ez arra enged következtetni, hogy középtávon a két bérszintet valóban összeolvasztanák. Erre azonban egy lépésben biztos, hogy nem lesz lehetőség, hiszen jelenleg igen jelentős a különbség a két bérszint között.
A Bankmonitor szakértői hangsúlyozzák, hogy
a jogszabály szövege alapján a fent leírt elv nem kötelező érvényű. A feleknek „csupán” törekedniük kell arra, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét.
Jó eséllyel extrém gazdasági helyzetben ettől a kéréstől el lehetne térni.
forrás: hvg.hu
Kapcsolódó cikkek
Vitályos Eszter: Kezdődik az árvízkárok helyreállítása
2024. szeptember 30. 15:50
A következő napok, hetek feladata a kárfelmérés, a biztosítási ügyek rendezése lesz.
"A magyarok mindent meg tudnak oldani, Magyarország az élen fog járni az árvíz utáni károk mielőbbi helyreállításában" – mondta a kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A hétvégi szélvihar számlája: közel 2 milliárd a kár és ez még nem a vége
2023. február 10. 13:13
Hatalmas pusztítást okozott a szélvihar.
A múlt szombati vihar pusztításai megközelíthetik a tavaly január 30-i orkán okozta károkat, amikor közel 3,5 milliárd forint volt a károk összege – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel febr.7.-én, kedden.
A közlemény szerint a február 4-i szélvihar nyomán özönlenek a bejelentések a biztosítókhoz: hétfő estig 13 ezren fordultak a társaságokhoz az okozott károk miatt, de ez a következő napokban várhatóan még jelentősen nő. Az ország egész területére kiterjednek a károk, a települések közül Budapest mellett Pécsről, Kaposvárról, Székesfehérvárból, Tatabányáról, Bajáról, Szekszárdról, Felcsútról, Nyírvasváriból érkezett nagy számú bejelentés.