Az egy hónappal frissebb inflációs adatok ismeretében ez a szám már 4,7 százalékra tehető. Ennek ellenére a kormány egyelőre még nem hajtott végre évközi emelést, és álláspontjuk szerint nem is egyértelmű, hogy lesz-e rá szükség.

 

Rendre alábecsül a kormány

A magyar nyugdíjemelési metódus hivatalosan inflációkövető: minden év januárjában a költségvetésben tervezett fogyasztóiár-emelkedéssel megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Idén ennek szellemében 15 százalék emelést kaptak a nyugdíjasok, hiszen a kormány úgy kalkulált, hogy 2023-ban várhatóan 15 százalék lesz az éves átlagos infláció.

 

A nyugdíjtörvény ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a kormány alulbecsülné az inflációt – amint az az utóbbi években rendszeresen előfordult.

 

AMENNYIBEN AZ ÉV ELSŐ 8 HÓNAPJÁNAK TÉNYADATAI ALAPJÁN AZ ÁLTALÁNOS INFLÁCIÓ ÉS A NYUGDÍJAS INFLÁCIÓ KÖZÜL LEGALÁBB AZ EGYIK VÁRHATÓAN MEGHALADJA AZ ÉV ELEJI NYUGDÍJEMELÉS MÉRTÉKÉT, AKKOR NOVEMBERBEN A KÜLÖNBÖZET MÉRTÉKÉIG VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJEMELÉST KELL VÉGREHAJTANI.

 

Ilyen kiegészítő nyugdíjkorrekciót 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is kaptak az idősek, sőt az utóbbi 2 évben a törvény előírásától pozitív irányba eltért a kormány, és részben már nyáron kifizette a szükséges emelést.

 

Ezzel szemben idén már nem látszik valószínűnek, hogy hasonló nyári nyugdíjkorrekció érkezzen, holott az indokoltsága továbbra is vitathatatlan.

 

Tényleg elmaradhat az idei nyugdíjkorrekció?

A jelenlegi információk szerint szeptemberben születik majd döntés arról, hogy kell-e idén évközi nyugdíjkorrekciót alkalmazni, és ha igen, milyen mértékben. A legutóbbi Kormányinfón elhangzottak alapján a kormány egyelőre elképzelhetőnek tartja, hogy egy gyors letörés eredményeképpen végül sem az általános infláció, sem a nyugdíjas infláció nem fogja meghaladni az évi 15 százalékot.

 

Ez annak fényében különösen optimista várakozás, hogy az idei év első 6 hónapjában az általános infláció átlagosan 23,7 százalék volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél is lényegesen magasabb, 25,1 százalék.

 

Persze matematikailag nem lehetetlen, hogy a 12 havi átlagaik 15 százalékra térjenek vissza, bár ehhez rendkívül erős letörést kell látnunk a második fél évben. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, milyen szintre kellene beállnia a két inflációs mutatónak ahhoz, hogy megvalósuljon a 15 százalékos cél, ezáltal hivatalosan elegendőnek bizonyuljon a januári 15 százalékos nyugdíjemelés.

 

Látható, hogy az első 6 havi inflációs tényadatok lassan csökkenő pályát jártak be: az általános infláció 25,7 százalékról 20,1 százalékra mérséklődött, míg a nyugdíjas infláció év elején 27,4 százalékról indult, de még júniusban is elérte a 21,2 százalékot.

 

forrás: index.hu