ÉLELMISZERIPARI SZEMETET ADNAK EL A MAGYAROKNAK?
Megdöbbentőnek nevezte csütörtökön Lázár János a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatának a Magyar Idők által nyilvánosságra hozott eredményeit, amelyek szerint a multinacionális élelmiszergyártók hazánkban silányabb termékekkel látják el a piacot, mint a szomszédos Ausztriában.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Idők kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: az elkövetkező időszak legnagyobb botránya előtt állunk, ami komoly fogyasztóvédelmi és kereskedelempolitikai kérdéseket vet fel. Ezért azt szeretné, ha a Magyarországon forgalmazott termékek minél szélesebb körére kiterjesztené a hatóság a vizsgálatát. Jelezte: a kormánynak kiemelten foglalkoznia kell a témával, a tárca pedig támogat minden olyan kezdeményezést, amellyel fel lehet lépni a gyártók kettős mércéje ellen. Emellett Lázár kezdeményezni fogja, hogy a kiskereskedelem reformjára vonatkozó javaslatcsomag újra napirendre kerüljön.
Mint megírtuk: a hatóság 24 világmárka termékét vizsgálta meg. Kiderült, hogy a hazai tejtermékek, édességek, illetve üdítők íze és állaga is silányabb, mint az osztrák boltokban kapható verzióé. A félkész ételek esetében pedig mennyiségi hiányosságokat is feltártak.
Az élelmiszerek eltérő minősége korábban az Európai Bizottság egészségügyi és élelmiszeripari biztosának budapesti látogatása során is szóba került. Vytenis Andriukaitis visszautasította, hogy ugyanazok az élelmiszerek nyugaton jobb minőségűek lennének, mint az unió keleti felében. – Tényleg vannak különbségek az összetevőkben, de ezekért egyrészt az eltérő szabályok, másrészt a fogyasztói szokások felelnek – magyarázta.
Hasonló válaszokat kaptunk az élelmiszeripari cégeket összefogó szakmai szervezettől is. Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) ügyvezető igazgatója elmondta: egy márka azonos terméke általában minőségben és ízben is megegyezik Európában. Kivételt jelenthet, ha az adott országban a vásárlók ízpreferenciája eltér a megszokottól, illetve ha egy vállalat két gyára különböző alapanyagot használ fel. Ez utóbbira jó példa a tejtermékek esete, egy márka lengyel és belga üzeméből bizonyosan más minőségű termék kerül ki, mivel a helyi – tehát a lengyel és a belga – tej minősége is különböző. Azt, hogy egy világmárka milyen terméket árul egy-egy országban, ugyanakkor az is befolyásolja, hogy milyen a fizetőképes kereslet.
– Olyan terméket kell árulni, amit a helyi vásárlóerő minőségben és ízben kér, illetve elfogad – fogalmazott. A Nébih vizsgálatával kapcsolatban elmondta, hogy annak eredményeit a cégek is csak a sajtóból ismerik, ezért pontos információk hiányában korai lenne még nyilatkozni. Ugyanakkor jelezte: az eltérések érzékszervi vizsgálatok eredményein alapulnak, amelyek sok esetben szubjektívek és nehezen bizonyíthatók.
Az eltérő ízlés ugyanakkor nem magyarázat arra, hogy az említett vizsgálat szerint az osztrák levespor kétszer annyi húsgombócot tartalmazott, mint a magyar. Erre az Éfosz ügyvezetője a vizsgálat részleteire vonatkozó információk hiányában nem szeretett volna kitérni. Az esettel kapcsolatban ezért megkerestük a gyártót is, az Unilever Magyarország azonban későbbre ígért választ. A Coca-Cola gyártója, a HBC Magyarország Kft. jelezte: a felhasznált édesítőszert technológiai és ellátási szempontok alapján választják ki. Magyarországon itthon megtermelt kukoricából készült fruktóz-glükózszörpöt használnak.
Bár elviekben érthető magyarázat lenne, hogy a gazdagabb országokban magasabb áron kínálnak jobb minőséget a gyártók, a valóság azonban az, hogy míg az osztrák átlagbér a két-háromszorosa a magyarnak, az árakban nincs túl nagy különbség. A Spar üzletlánc burgenlandi katalógusában a Knorr grízgombóclevespor például 1,39 eurós áron szerepelt, ami a jegybank középárfolyamán számítva 428 forintnak felel meg, akciósan viszont 0,69 euróért (212,5 forint) hozzájuthatnak a termékhez a vásárlók. Megnéztük a hazai Spar kínálatát is.
Az egyik belvárosi bevásárlóközpont áruházában ugyanazt a terméket 359 forintos áron találtuk meg a polcokon. A Coca-Cola esetében egy liter üdítő az osztrákoknál 285 forintra jön ki, míg nálunk 200 forint alatt marad az ár. Nutellát azonban bizonyosan a határ túloldalán érdemes vásárolni, az osztrák Sparban a 750 grammos kiszerelést 4,39 euróért (1354 forint) kínálták, az üzletlánc magyar egységében viszont 1899 forintot kértek ugyanazért a termékért.
Zsigó Róbert, az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára úgy látja, hogy a magyar emberek nem kíváncsiak a multinacionális cégek jogászai, illetve marketingesei által összeállított magyarázkodásra, hanem elvárják, hogy a termékeiket ugyanolyan jó minőségben tudják megvásárolni Magyarországon, mint például Ausztriában.
– A fogyasztók szempontjából nem jogi, hanem tisztességbeli kérdésről van szó – szögezte le a Magyar Időknek. Majd megjegyezte: nem csodálkozna azon, ha a magyar vásárlók ezt követően úgy döntenének, hogy amíg nem változik a minőség, addig nem teszik a kosarukba a szóban forgó termékeket. Az államtitkár azt reméli, hogy az Európai Bizottság is vizsgálatot indít ez ügyben.
Az FM most vizsgálja annak a lehetőségeit, hogy milyen lépés vezethet a leggyorsabban eredményre ez ügyben.
coca-
Kapcsolódó cikkek
Kukorica gyomirtó szert vont ki a forgalomból a hatóság
Segédletet készített a NÉBIH a vendéglátósoknak az allergénekről szóló tájékoztatáshoz
Segédletet állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a vendéglátó vállalkozók részére arról, hogy miként tájékoztassák vendégeiket a felszolgált ételek allergén összetevőiről. Az iránymutató dokumentum a kötelezően betartandó jogszabályi előírások mellett hasznos, gyakorlatias tanácsokat is tartalmaz annak érdekében, hogy a vendéglátók pontos, szakszerű információkkal segíthessék a fogyasztók tudatos és felelős ételválasztását.