Mivel szeretek felkészülni a feladataimra, és eddig leginkább magánemberként foglalkoztatott a téma, így kicsit utánanéztem mi a helyzet a kérdéssel kapcsolatban.

Gyerekkoromban arra tanítottak, hogy ételt nem dobunk ki, ha nem tudjuk felhasználni, elfogyasztani, akkor a kutya megeszi!

Felnőttként én is arra ösztönzöm a gyermekeimet és magam is arra törekszem, hogy a családom számára annyi élelmiszer alapanyagot vásároljak, amennyit fel is használok, de sajnos még így is előfordul, hogy rosszul kalkulálok. Sokszor látom azonban a környezetemben, hogy azok, akik nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, nálam jóval nagyobb mértékben – főleg háziállatok hiánya esetén – az élelmiszereket a szemétbe. Ez az, amit én a fogyasztói oldalon tapasztalok a mindennapjaimban. Utánanéztem hát mit mondanak erről a tudomány, hogy is állunk ezzel valójában és vannak-e megoldások a probléma kezelésére.

A FAO becslése szerint világszinten az emberi fogyasztásra termelt élelmiszernek csaknem a harmada, évente 1,3 milliárd tonna kerül a szemetesbe. Egy brit mérnököket tömörítő intézmény, az Institution of Mechanical Engineers által készített jelentés szerint például az USA-ban és Európában vásárolt élelmiszerek fele hulladékként a "kukában végzi".

Az Európai Bizottság a 2012-ben indult és 2016 tavaszán zárult FUSION elnevezésű, az alapvetően az élelmiszerpazarlás monitoring rendszerének kialakítását célzó projektről készült jelentése szerint az Unió 28 tagországában 88-100 millió tonna élelmiszer végzi a szemétben, 143 milliárd euró értékben. A jelentés szerint a kidobott élelmiszer elegendő lenne ahhoz, hogy a világ összes éhezője kétszer jóllakjon vele.

A pazarlás nem csak a fogyasztás során realizálódik, de már az élelmiszer alapanyagok termelésénél is problémát jelent. Az anyagot összeállító szakértők az EU28 tagállamának élelmiszerpazarlását vizsgálták és öt szintet különítettek el. A vizsgálat szerint az EU-ben a szemétbe kerülő élelmiszer több mint fele a háztartásokból kerül ki, és még a második helyen álló feldolgozás is csak 20%-ban termel felesleget. A tanulmány felhívja a figyelmet azonban arra, hogy a mértékek pontos meghatározása nagyon nehéz és az adatok megbízhatósága pont a feldolgozásban a legalacsonyabb. Itt ugyanis a tanulmányban megállapított mérték a gyakorlatban elérheti akár a kétszeresét is.

A tanulmányból kivett ábra is jól szemlélteti, hogy bár minden szinten van mit fejlődnünk a tervezéseinket tekintve, azonban jelenleg a fogyasztók szemléletének és gyakorlatának fejlesztése a legégetőbb. Ebben jelentős szerepe lehet a 2015 szeptemberében indult, Horizont 2020 program által finanszírozott “Erőforrás-hatékony élelmet a teljes ellátási láncon” (REFRESH) projekt, amelyben Magyarország is résztvevőként jelenik meg. A 12 európai országból és Kínából érkező, összesen 26 partner részvételével zajló projekt célja a jelenlegi pazarlás 30%-kal való csökkentése 2025-ig, továbbá a hulladékgazdálkodás költségeinek csökkentése, valamint az élelmiszerhulladék és csomagolás lehető legjobb felhasználása. A tervek szerint négy kísérleti országban (Spanyolország, Németország, Magyarország és Hollandia) stratégiai megállapodást köt a kormány a helyi üzleti szféra érdekelt feleivel az élelmiszer-hulladék visszaszorítására. Új megközelítési módok tesztelése, ezek továbbadása más országoknak, uniós szakpolitikai ajánlások megfogalmazása és az élelmiszerhulladék-kezelés rendszerének nemzeti szintű megvalósítása is szerepel a végső cél elérését lehetővé tevő eszközrendszerben. További eszközként kívánja a projekt alkalmazni az új technológia megoldások tervezését az élelmiszer-feldolgozásban, valamint az IKT-alapú platformok alkalmazását a régi és új megoldásokban egyaránt.

A projekt 2019-ig tart, és mivel hazai résztvevője is van, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, így nagy várakozással tekintek a projekt elé és elhatároztam, hogy nyomon követem majd a folyamatot, amelyről rendszeresen beszámolok majd ezen a platformon keresztül. Addig is ajánlom mindenki figyelmébe a projektben részt vevő hazai partner által készített és ingyenesen hozzáférhető gyakorlati segédletet az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez, amely itt található. http://www.foodwastereduction.com/hu/introLearning

gazdablog.hu