„Mindamellett a magyar élelmiszeripar ugyan elindult egy fejlődési pályán, de bizonyos hatékonysági mutatókban el vagyunk maradva a nyugat-európai átlagtól.

 

Ezek az alacsonyabb hatékonysági mutatók ahhoz vezetnek, hogy magasabb önköltségen tudunk gyártani”- mutatott rá. Ebből pedig áremelés következett annak érdekében, hogy az üzemek működni tudjanak.

 

Az áremelés előrehozása kapcsán arra hívta fel a figyelmet Héjja Csaba, hogy a magyar élelmiszeripar viszonylag magas tőkeáttétellel működik, azaz sok idegen, kvázi banki forrás van ezekben a cégekben, és a hirtelen megnövekedett forgótőkeigényt csak limitálva tudták bankból kielégíteni, ezért nekik az áremeléssel kellett megteremteni a következő időszak még nagyobb költségnövekményét.

 

Konszenzusos megállapításnak tartja, hogy márciusban tetőzhetnek az élelmiszerárak, akkor érik el az árplafont a szektorban. Azért az árstopok kivezetése bizonytalansági tényező. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a hatósági ár megszüntetésekor 3-5 százalékos egyszeri áremelkedés várható az élelmiszerárakban.

 

„Az év hátralévő részében – mondta Héjja Csaba – az élelmiszerek megfizethetősége valamelyest javulni fog, hogy ha az általános béremelések beérnek.

 

forrás:agrotrend.hu