A jövőt jelentheti a fejlődés

Az átadóünnepségen megjelenteket elsőként Kovács Miklós polgármester köszöntötte, és felidézte a beruházás történetét.

 

 A település első embere úgy fogalmazott, ezzel a fejlesztéssel hármat ütöttek egy csapásra, hiszen a termelői piac azon túl, hogy helyszínt biztost a helyben, rövid ellátási láncon árusított termékek értékesítésére, közösségi térként rendezvények helyszíneként is funkcionálhat a jövőben, harmadsorban pedig a területen kialakított üzlettel bevételi forrást is jelent a településnek.

 

A polgármester hozzátette, a megújult épületnek korábban több, ideiglenes szerepe volt, de most a felújítással végleges funkcióját töltheti be. Kovács Miklós elmondta, a piacfejlesztési beruházás megvalósítása nem volt teljesen zökkenőmentes, hiszen többszöri áttervezés és közbeszerzési eljárás előzte meg a munkálatok megkezdését. Hozzátette, mindezen nehézségek után fellélegezhettek, hiszen a beruházás kivitelezése már gyorsan és tervszerűen haladt. Báránd polgármestere köszöntőjében rámutatott arra, hogy a vidéki kistelepüléseken megvalósuló fejlesztések a megmaradást jelenthetik, megakadályozhatják az elvándorlást.

 

Minden adott a sikerhez

Az ünnepségen részt vett Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője is, aki köszöntőjében kiemelte: Bárándon minden meg van ahhoz, hogy a település sikeres legyen. Felidézte, hogy a községben több fejlesztés megvalósulhatott az elmúlt évek alatt, példának hozta az intézmények megújulását, az utak korszerűsítését, a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését. 

A piacfejlesztéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a mai világban hiába terjedt el az internetes vásárlás, a személyes találkozóknak helyszínt biztosító piacnak létjogosultsága, és közösségformáló szerepe van.

 

– Báránd épületállománya, a település képe jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban – erről már Pajna Zoltán, a vármegyei közgyűlés elnöke beszélt az ünnepségen. Hangsúlyozta a bárándi termelői piac fejlesztésének szükségszerűségét, és mint mondta, az ott árusított termékek egészségesek, helyben termelt jó minőségű, versenyképes áruk. 

 

Néhány számadattal ismertette a vármegyét jellemző piacfejlesztési projektek arányát: 37 piac újulhat meg, ebből 27 Vidékfejlesztési Program támogatása révén, öt a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), és öt a TOP Plusz pályázatok keretében. Elmondható, hogy a vármegyei települések mintegy felében megújult piac várja a vásárlókat, termelőket.

 

 Pajna Zoltán említést tett arról is, hogy a következőben az útfejlesztés kap hangsúlyt Bárándon, hiszen mintegy 200 millió forintot fordítanak e célra a településen.

Előny az önellátás

A magyar kormány 2010-ben indította el a vidékei településeket érintő piacfejlesztési programot, melynek eredményeként 2012 óta megháromszorozódott a termelői piacok száma Magyarországon, és több mint négyszer annyi az őstermelők aránya. Ezt azt jelenti, hogy jelenleg több mint 350 termelői piac van hazánkban, és több mint 20 ezer őstermelő

– hívta fel a figyelmet az ünnepségen Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár. 

A politikus emlékeztetett arra, hogy a járványhelyzet és a szomszédságunkban kitört háború milyen nehézséget jelentetett Magyarországnak, és hangsúlyozta a helyi gazdaság, a helyben megtermelt élelmiszer jelentőségét. – A COVID és a háború is felhívta a figyelmet arra, hogy fontos az önellátás, fontosak a helyi piacok – emelte ki, hozzátéve, nem veszíthetjük el a termelési és kereskedelmi tudást. Úgy fogalmazott: a termelői piac a magyar élelmezésbiztonság megteremtésének egyik alapja lehet, fontos, hogy önellátóak maradjunk.

 

forrás: haon.hu